2013. november 9., szombat

Radnóti Miklós RAZGLEDNICÁK


Radnóti Miklós

RAZGLEDNICÁK

1

Bulgáriából vastag, vad ágyuszó gurul,
a hegygerincre dobban, majd tétováz s lehull;
torlódik ember, állat, szekér és gondolat,
az út nyerítve hőköl, sörényes ég szalad.
Te állandó vagy bennem e mozgó zürzavarban,
tudatom mélyén fénylesz örökre mozdulatlan
s némán, akár az angyal, ha pusztulást csodál,
vagy korhadt fának odván temetkező bogár.

1944. augusztus 30. A hegyek közt

2

Kilenc kilométerre innen égnek
a kazlak és a házak,
s a rétek szélein megülve némán
riadt pórok pipáznak.
Itt még vizet fodroz a tóra lépő
apró pásztorleány
s felhőt iszik a vízre ráhajolva
a fodros birkanyáj.

Cservenka, 1944. október 6.

3

Az ökrök száján véres nyál csorog,
az emberek mind véreset vizelnek,
a század bűzös, vad csomókban áll.
Fölöttünk fú a förtelmes halál.

Mohács, 1944. október 24.

4

Mellézuhantam, átfordult a teste
s feszes volt már, mint húr, ha pattan.
Tarkólövés. - Így végzed hát te is, -
súgtam magamnak, - csak feküdj nyugodtan.
Halált virágzik most a türelem. -
Der springt noch auf, - hangzott fölöttem.
Sárral kevert vér száradt fülemen.

Szentkirályszabadja, 1944. október 31.

(Kép: Varga Imre alkotása: Radnóti Miklós Halálmenet)
------------
Radnóti Miklóst Borba (Jugoszláviába, Szerbiába), egy rézbányába vitték dolgozni. Ott írta talán a legszebb verseit, a képeslapokat, a Razglednicák-at. Ezek a munkatábornak, a koncentrációs tábornak a légkörét közvetítik. Radnóti még a legszörnyűbb sorsban is, a fizikai kétségbeesettség állapotában is megmaradt költőnek, és magyar költőnek. Amikor aztán már Borból Magyarországon át gyalogmenetben indították útnak őket Nyugat felé egy másik koncentrációs táborba, ő is azok közé tartozott, akik fizikailag úgy legyengültek, hogy nem tudtak tovább menni és ezért agyonlőtték útközben. ő ezt az agyonlövést megírta előre versben, mert már látta másoknál, hogy mi történt velük; akkoriban ő maga is többször elesett már, de még felkelt. A legmegrendítőbb verseket, amelyeket erről az útról, a halálmenetről írt, az 1946-ban a tömegsírból kiásott holttestén találták meg a viharkabátja zsebében.
Radnóti Miklós

RAZGLEDNICÁK

1

Bulgáriából vastag, vad ágyuszó gurul,
a hegygerincre dobban, majd tétováz s lehull;
torlódik ember, állat, szekér és gondolat,
az út nyerítve hőköl, sörényes ég szalad.
Te állandó vagy bennem e mozgó zürzavarban,
tudatom mélyén fénylesz örökre mozdulatlan
s némán, akár az angyal, ha pusztulást csodál,
vagy korhadt fának odván temetkező bogár.

1944. augusztus 30. A hegyek közt

2

Kilenc kilométerre innen égnek
a kazlak és a házak,
s a rétek szélein megülve némán
riadt pórok pipáznak.
Itt még vizet fodroz a tóra lépő
apró pásztorleány
s felhőt iszik a vízre ráhajolva
a fodros birkanyáj.

Cservenka, 1944. október 6.

3

Az ökrök száján véres nyál csorog,
az emberek mind véreset vizelnek,
a század bűzös, vad csomókban áll.
Fölöttünk fú a förtelmes halál.

Mohács, 1944. október 24.

4

Mellézuhantam, átfordult a teste
s feszes volt már, mint húr, ha pattan.
Tarkólövés. - Így végzed hát te is, -
súgtam magamnak, - csak feküdj nyugodtan.
Halált virágzik most a türelem. -
Der springt noch auf, - hangzott fölöttem.
Sárral kevert vér száradt fülemen.

Szentkirályszabadja, 1944. október 31.

(Kép: Varga Imre alkotása: Radnóti Miklós Halálmenet)
------------
Radnóti Miklóst Borba (Jugoszláviába, Szerbiába), egy rézbányába vitték dolgozni. Ott írta talán a legszebb verseit, a képeslapokat, a Razglednicák-at. Ezek a munkatábornak, a koncentrációs tábornak a légkörét közvetítik. Radnóti még a legszörnyűbb sorsban is, a fizikai kétségbeesettség állapotában is megmaradt költőnek, és magyar költőnek. Amikor aztán már Borból Magyarországon át gyalogmenetben indították útnak őket Nyugat felé egy másik koncentrációs táborba, ő is azok közé tartozott, akik fizikailag úgy legyengültek, hogy nem tudtak tovább menni és ezért agyonlőtték útközben. ő ezt az agyonlövést megírta előre versben, mert már látta másoknál, hogy mi történt velük; akkoriban ő maga is többször elesett már, de még felkelt. A legmegrendítőbb verseket, amelyeket erről az útról, a halálmenetről írt, az 1946-ban a tömegsírból kiásott holttestén találták meg a viharkabátja zsebében.

https://www.youtube.com/watch?v=rJ4UZXzOgWk

2013. november 7., csütörtök

karácsonyi ötletek



Ha a linkre kattintasz további, jobbnál jobb karácsonyi dekorációs ötletet találsz! :)

http://www.diply.com/creativeideas/29-creative-unusual-diy-christmas-tree-ideas/5070/


Várnai Zseni Ne irigyelj...



Ne irigyelj, púpos ember,

amiért egyenes vagyok,
a lelkemen oly nagy púp van,
hogy majd belészakadok.

Te nem látod, de én érzem,
hogy ez a púp mily nehéz,
bele van ám gyömöszölve
egy mázsányi szenvedés.

Te vak ember, ne haragudj,
én sem látok messzire,
bukdácsolok, botorkálok,
s nem találok semmire.

Fogadj engem testvérednek,
szegény néma, s hidd nekem,
én is csak dadogva szólok,
s nem érti meg senki sem.

Szeressetek engem, bénák,
nyomorultak, szegények,
ügyefogyott vagyok én is,
össze-vissza beszélek,

képzelődöm, álmodozom,
mint az őrült, s azt hiszem,
üvegből van, s összetörik,
összetörik a szívem.

2013. november 5., kedd