Mi a francért kell nekem választáson indulni?

Na ez az! Minek is?

A személyes motiváció a mai témám. Kit mi sarkal arra, hogy a politikai pályára lépjen?
Megkérdeztem különböző embereket a neten és személyesen is.
Választ a neten nem kaptam, személyesen pedig mellébeszélést, szerintem.
A humoros meg gúnyos megjegyzéseket most nem említem.

Maradok tehát a saját ambicíóimnál.

Az emberek 99 %-a meg van róla győzödve, hogy aki polgármesternek vagy bármilyen képviselőnek jelőlteti magát, az a pénzért teszi. Mert hogy jól lehet vele keresni.
Hát nem tudom! Igaz én nem értek a politikához. De jellemző, hogy engem ebben az esetben annyira motivál a pénz, hogy a probléma, kérdés szinten is csak azután fogalmazódott meg bennem, amikor már leadtam az aláírásokat.
Rákerestem a neten, de konkrét számokat összegeket nem találtam.
Ráadásul mindenki annyira titokzatoskodik.
A választó polgárok gondolnak egy számot, amelyet a képviselők a bevallásukban elosztanak 10-el.
Az igazság meg, ami általában odaát van, most valószínüleg a kettő között.

Most nem térek ki 36 éves külügyminiszterre, aki kettő helyett dolgozik, így kettő ember bérét is veszi fel, havi szinten több millió forintocskát, mert egyrészt akkor össze kéne hasonlítanom egy 40 éves egyedülálló anyukával, aki szintén nem kettő, hanem akár 3 helyett is dolgozik, hogy taníttatni ruházni tudja a gyerekeit, és rongyos pár tízezer forintért takarítja esetleg felsőbb rendű pártember végtermékeit.
Hanem azért nem foglalkozom vele, mert ez nekem kellemetlen, snassz, és nem alacsonyodok le a szintjére. Ha van neki lelkiismerete, amit kétlek, akkor bírkózzon meg vele most, vagy valamikor.

Azt tudom, hogy amikor még Dömsödön éltünk, (ennek már több, mint 8 éve,) akkor az önkormányzati képviselők tiszteletdíja havi 30 ezer forint körüli összeg volt.
Ezt azonban felajánlották a községben működő civil egyesületek fenntartására.
(Pedig a civil egyesületeket az állam akkor még támogatta, ha nem is volt elég semmire sem!)
Ebből "üzemelt" az énekkar, a focisták, a vizí úttörők, a színjátszók, meg a többiek.
Minden képviselőnek volt főállása, jövedelme. Csak 1 fő volt, aki felvette a járandóságát, nem mondott le róla a köz javára.
A polgármesteri pozíció volt teljes munkaidős állás, teljes fizetéssel.
Ezenkívűl költségtérítést lehetett igénybe venni.

Azt gondolom ez most is megvan, meg bizonyára jogszabály írja elő a mértékét, meg azt is gondolom, hogy jó ízlés, meg önmérséklet megléte is közre kell, hogy játsszon ezen összeg nagyságának felvételében.

Magyarul süljön le a bőr a képéről annak a képviselőnek, aki pofátlanul nagy összeget számláz ki jogosulatlanul, még akkor is ha megtalálja hozzá a törvényes kiskaput.
Tehát azt mondhatom engem a pénz elég kis mértékben motivál. (Nem mert dúskálok az anyagi javakban, sőt! Hanem mert, ha a közért való tenni akarás pénz dolga, akkor azt már megette a fene!)

Közel a tűzhöz. Munkahely magamnak, munkahely rokonnak.
Jelentem nekem is és minden családtagomnak van munkája, van mukahelye.

Segítőszándék. Ez az én legfőbb jó és rossz tulajdonságom egyszerre.
Így születtem és valószínüleg így fogok meghalni.
Néha olyanokon is segíteni akarok akik nem is kérik.
Van neki neve, de nem írom le, mert még ellenem fordítanák az ellenfeleim.:)

Karrierizmus, hatalomvágy. Hatalomvágyam nincs. Minden uralkodni vágyásomat kiélem a családban, meg a munkahelyen, tehát kösz jól vagyok.
(Ezt a kérdést a családnak kéretik nem feltenni! Még a végén beköpnek, milyen Napoleon vagyok!)
A karrierizmust pedig finomítanám ambicíonizmussal.
Az van bennem. Tenni akarás, törekvés az elismerésre és a sikerre.
Nyomot hagyni magam után ami pozitív.

Versengés, játék. Na ez is van bennem, de szeretem a fair play-t.
Nem gázolok, vagy gáncsolok senkit. És győzni sem akarok mindenáron.
A játék a részvétel sokkal fontosabb, mint a győzelem.
Ez egy objektíven nem mérhető eredmény, siker vagy sikertlenség.
Hiszen előre senki nem látja a jövőt, ezért én marha lazán fogom fel.
A mi lett volna ha, itt sem játszik.
Fontos fontos, de nem nekem. Ha engem választ az 1100 fő legnagyobb része, akkor boldogan állok a szolgálatába. Ha mást választ, akkor biztosan úgy lesz a legjobb. Mert az univerzum sokkal okosabb, mint én. Ha nem itt és most, majd megkapom máskor és azt, ami az egész közösség szempontjából a legideálisabb lesz. Ha nem kellek képviselőnek, akkor is én vagyok a legklasszabb barsonysex.! :)))

Jaj, de szépeket, és főleg okosakat írtam megint!
Most vajon ki fogja rámfogni, hogy ollóztam?

Ez pedig a családom véleménye: Én vagyok a Vazul néni! :)



Puszi! :)