Vivaldi:  Négy évszak Ősz

http://youtu.be/-vZXXCQJvX8

Elhízás oka, szerintem.

Jaj, most megint nagy fába vágom a fejszémet!

A testsúly, a fogyás, az energia szint, a vitalitás, a jó közérzet, a testi lelki egészség, a szexualitás.
Akkora hatalmas téma, nem is tudom, hogy merek belefogni itt. Mindegy! Ádámtól és Évától kezdem.
1960-ban születtem. Ez lehetne akár szitokszó, de dicséret is. Hiszen a háborúban, a forradalomban még nem éltem, de igazi jólétben sem telt a gyerekkorom. Apám 5 éves koromban meghalt, utána szövőnő édesanyám egyedül nevelt minket hármunkat, a bátyáimmal. Sok mindenre nem futotta. A meleg cipő, kabát, vagy tüzelő is hibádzott. Gyakran ettünk zsíros kenyeret, paprikás krumplit, grízes tésztát, dödöllét, vagy akár kályhaplatnin sütött bodagot, ha már csak liszt volt otthon. Húst havonta két hétvégén talán. Ez egyáltalán nem volt ritka, vagy különleges, gondolom én, és beszédtéma sem a gyerekek között. Azért láttam a szememtől, és szégyelltem magam, amikor ebéd befizetés volt az iskolában. Voltak olyan mérnők szülők gyerekei akiknek 8 forint volt a napi 3x étkezése, nekem meg csak 2 forint. És ugyanannyit ettem, mint ők! Ezt a fejemhez is vágta egyik másik, meg azt is, hogy milyen kövér vagyok. Pedig nem voltam! Ha megnézem a gyerekkori képeimet igazi kis vasgyúró, meg dömper, sportos, energia bomba voltam, de nem kövér. Mozogni, labdázni szerettem és tudtam is. Nagyon hamar, meg jól kinőttek a melleim, és ez is azt sugallta, hogy el vagyok hízva. 6 évig kézilabdáztam, de soha nem voltam 70 kiló alatt, sőt!
Először az érettségi előtt fogyókúráztam, mert 77 kilóra felmentem a 160 centiméteres magasságomhoz. Akkor divat volt a tojásos Mayó klinika diétája. Evvel valóban lement 2 hét alatt 7 kiló, igaz évekig nem bírtam elviselni a főtt tojás szagát. Azután 1 hét alatt vissza is jött.
Az első terhességemet 74 kilóval kezdtem, és 10 kilót híztam. Ez szülés után lement, majd a szoptatás 9 hónapja alatt ismét rám rakódott.
Ezt háromszor megismételtem, és a legkisebb gyerek után ott voltam a mázsánál.
Nem tudtok olyan fogyókúrát mondani, amit vagy ne próbáltam volna ki, vagy ne ismerném.
Jártam akupunktúrára, számoltam a kalóriát, pontokat, szétválasztó diéta, 90 napos diéta, este nem eszek, testkontroll, Norbi update, feküdtem a Pados doktor lipid osztályán, lúgosítás, vízhajtás, bélmosás, csodabogyók, undorító zselék, szmötyi takony pelyhek, epe tea, káposzta leves, fingató tea, ami olyan hasgörcsöket csinál, mint a franc, és még a neve sem jut az eszembe, meg egy csomó nagy átverés.
Illetve biztosan van köztük jó. Sőt! Azt mondom mind jó, csak nem nekem!

Ezért amikor szerveztem a fogyi klubbot, nem volt kikötve, ki milyen módszerrel fogyjon le. Mert olyan, hogy fogyókúra az nagy marhaság! Csak az életmód váltás az ami tartós eredményt és sikert hoz.
A tartós fogyásnak az alappillére, ha tetszik, ha nem. Kevesebb energiát kell bevinni, mint amennyit felhasználunk. Ennyi! Ezt sokáig kell ismételni, és meglesz az eredmény!

Igen ám, de mi az elhízásnak az oka? Mert azt látom és tapasztalom, hogy nem mindig és csak azok híznak el, akik sokat esznek és keveset mozognak! Mondhatnám, hogy hormonális okai vannak, és valóban lehetnek azok is. Én is szedek a pajzsmirigy alul működésemre gyógyszert, de mi befolyásolja a hormon termelést? Igen az agy, az agyalapi mirigy. És már hallom, hogy persze minden fejben dől el!
Akkor meg oda lukadunk ki, hogy a kövér ember a hibás, mert nem tud magának parancsolni, meg fegyelmezetlen, folyton zabálna, és rossz szokásokat alakított ki.
Ebben is van igazság, de szerintem még mindig más a probléma gyökere.
Ez nem tudományos megfogalmazás, hanem saját megfigyeléseken alapszik. Ez pedig az energia bevitel.
Mert mi az energia az élőlényeknek? Miből tevődik össze?
A növényeknek a fény az energia, mert ez szükséges ahhoz, hogy klorofilljuk dolgozni tudjon.
Az állatoknak azok a táplálékok amelyeket a szájukon keresztül bevisznek.
De az ember spirituális lény is. Az isteni energiára is szüksége van!
Ady szavaival:
Éhe kenyérnek, éhe a Szónak,
Éhe a Szépnek hajt titeket.
Az éhség érzete mire irányul? Csak a táplálékra? Marhára nem! Hanem a szépre, szeretetre, szóra, szexre!
Érezted már szex után, hogy de jól laktam? Vagy egy öleléstől, érintéstől feltöltődtél?
Megfigyeltem, hogy azok az emberek híznak el akik kis kályhák, (nekem is volt becenevem a középiskolában) árasztják magukból a meleget, jóságot. Altruisták, akik mindig többet adnak, mint egészséges lenne. Az egészségügyben dolgozó nők például szerintem sokkal nagyobb százaléka kórosan kövér, mint a kevésbé önfeláldozó szakmában dolgozóké.
Vagy nézzük meg az élethelyzeteket.
Mikor híznak a nők? Amikor terhesek, amikor szoptatnak, amikor éjszakáznak. Amikor van egy kis vérszívó, egy kis kosztos, aki a tejjel együtt az energiát is kiszívja az anyjából. Ezen lehet sokan felhördülnek, de akkor is így van. Fáradt, kialvatlan. A nő életben akar maradni, energiához akar jutni, és eszik.
A belső, isteni vagy élet energiáját a fizikai tárgyi energiával pótolja.
Ha nem kap elismerő szép szavakat, ha szomorú, eszik egy kis csokit, boldogság hormonként.
Ha nincs szex, jól kell laknia étellel.
Ha leszívja az agyát, elszívja az erejét egy élősködő energia vámpír, eszik.
Ha éjszaka nem alszik, mert beteget, gyereket kell ellátnia, dolgoznia kell, eszik.  
Azt még kifelejtettem, hogy az alsóbb szinteken lévő élőlények táplálékára is szükségünk van természetesen! Ezalatt azt értem, hogy az állatoknak és nekünk is szükségünk van a fényre. A fény energiájára, rezgésére, hiszen az is energia! Gyógyítani képes. D vitaminunk csak általa van.  Mennyivel jobb kedvünk van egy napsütéses, mint egy borongós napon? 
Lehet nem is az éjszakai munkavégzés alatt bevitt plusz kalória az elhízás oka, hanem a nappali alvás, ami sötétben, jó pár lux távollétében történik.

Ne értsetek félre, nem gondolok a fényevésre, habár.....! Átmenetileg, lehet az lenne a megoldás nekem. :)

Mindenki környezetében van legalább 3 olyan házaspár, ahol apuci csontsovány, anyuci meg nyomja a mázsát. A kedves szomszédok azt mondják rájuk, hogy szegény ember, biztosan eleszi előle a feleség a kaját, közben pedig a nő energiája nélkül, már régen nem lenne sehol sem a férfi!
Bocsánat, ha nőkre hegyeztem ki az indoklást, de nőből vagyok.
Férfiaknál is tapasztalható a jelenség az éjszakai munkavégzés elkezdése után.
A tévé előtti sörözést, tespedést nem tudom lelki dolgokkal magyarázni. Azt tegyék meg ők! :)

szeptember 26.

Tudjátok mi az a három mondat ami elhangzik egy kocsmai verekedés előtt?
Mi van? Mi van? Mi van? :)

Na, mi hazaérkeztünk tegnap Hévízről.
Kiszálltam a kocsiból, jött elém a csepp lányom, és mondott három mondatot.

Az első: -De barna vagy!
A második: -De rövid a hajad!
A harmadik, akkor már fordultam a csomagtartóhoz a táskákért.: - De nagy lett a segged!
- Meg az anyád picsája! Válaszoltam neki.
Akkor már nevetve válaszolt Bogi,
- Hiszen egyről beszélünk!
Ezek után csoda, hogy nem tört ki verekedés?
Így vártak és fogadtak a gyerekeim. Meg egy kis meggyes pitével, meg körbeugrálták apjukat, hogy apa mennyit fogytál!
Csak az anya a biztos, de lehet elcserélték őket pici korukban, mert ennyire nem kéne engem lefikázni!

Úgy mentem le, hogy 3 hét alatt ledobok egy 5-öst. Nem fogok enni kenyeret, meg szénhidrátot, meg sokat fogok úszni, mozogni, sanyarogni, és akkor csak csak sikerül. Persze a nem evésből nem lett semmi, csak az úszásból, mozgásból, sanyargásból. De annyira megéheztem a víztől, hogy nem bírtam ki sárgarépát rágcsálva. Igazából nem tudom hogyan döntöttem volna el, hogy fogytam-e, és mennyit, hiszen több, mint 2 éve nem vagyok hajlandó mérlegre állni, és stresszelni magam! Előtte években fogytam több, mint 30 kilót, amit szerintem klasszul tartottam is, de kimentem Németországba dolgozni. 1 hónapig voltam kinn, és néha nagyon egyedül éreztem magam, kellett egy kis csokika, fagyika, nasika. Szemét ám a mérleg, és nem rögtön mutatja a változást. Csak fázis késéssel, amikor már azt hiszed jaj, de szuper rám nem kötelező érvényűek a fizika törvényei és nem hízok semmitől. Azután kiderül, hogy de, csak addigra már késő! Megint feladtad a nehezen kialakított szokásaidat, és visszatértél egy előzőre. Hiszen olyan kényelmes csak egyfélét készíteni, és ugyanazt enni, mint a család. Még akkor is, ha nekik is egészségesebb lenne a te étrended, ők vannak többen. A sok lúd meg legyőzi a dagadt disznót. :)
Arról a fogyózásomról vezettem naplót, ha valakit érdekel megnézheti a sandorbrigi.dxn.hu /blog oldalon.
Mára sokat változott, mind a felfogásom, mind a véleményem sok mindenről, de az is igaz volt akkor amikor lejegyeztem.

Most írnám a friss megfigyeléseimet, de el vagyok küldve a géptől, ezért holnap folyt. köv. :)

szeptember 23 Sztrapacska ebéd recepttel.

A mai ebédünk sztrapacska volt. Már kitaláltam a mai témát, ami főleg paleo életmód, fogyás, testedzés témáról szólt volna, de az nagyon ciki, ha azután ideteszek egy teljesen hagyományos, paraszt kaját.
Ezért ma megosztom veletek a sztrapacska receptjét.

Ennek a története rendkívül rövid.
Beszélgettem, nyafogtam régi öreg barátomnak, hogy mit főzzek, nincs ötletem. Azt mondta csináljak sztrapacskát.
(Itt az öregért megsimogatná buksi fejemet, a végét meg aprócska kokiban végezné, minimum verbálisan.:))
-Á, mondom avval annyi szöttyölés van, meg körülményes elkészíteni.
Azt válaszolta dehogyis, fél óra alatt megvan! És igaza lett.
Ő arany korában a televízióban tanította főzni az embereket. Majd nyakába vette a világot, és vitte a magyar konyha hírét, hazafelé meg hozott magával egy pár nyelvet. Mára tíz nyelven beszél, plusz az ízlelő bimbókra is hatással tud lenni a mai napig. Ráadásul egy művelt, humanista ember polihisztor.
Na, ha már ennyire körbenyaltam leírom a nevét is, hátha nem haragszik meg érte.
Úgy hívják Olgyai András.
Tehát elmondta körvonalakban az arányokat, én elkészítettem. Bogi lányom akkor 800 km messzeségben élt, és leírtam neki, persze a közös nyelvünkön, hogy meg tudja csinálni.
Ezt a facen 1 éve már megosztottam, de most idemásolom, hátha valakinek segítek.

Bogikám a sztrapacska recept, ha ritkulnak a rózsa csokrok, enni akkor is kell!
Tehát két személyre, és a te kedvedért leírva! 

Végy 2 db a közepesnél egy kicsit nagyobb, de a nagytól kicsit kisebb krumplit. Lehet, hogy 2 darabot nem adnak a boltban, így kénytelen leszel 1 egész kilót megvenni. Pucold meg. Héját vékonyan, ha nincs zöldség pucolód akkor kis kés is megfelelő, csak rövid pengés legyen! Tegyél fel vizet a gázra, sót is rakjál a vízbe gyújts alá! Reszeld le a krumplikat a sárga tálba, tudod stelázsi polc középsőjén szokott lenni. A hatoldalú reszelő balról második oldalán. Olyan, lukacsos mint a szita, de rücskös. Ujjadra vigyázz! Amikor nagyon kicsi a krumpli akkor kapd be edd meg, ne kínlódj vele, mert csúnyán mutat a vércsík a tésztában Ha megvan, akkor két gerezd fokhagymát is reszelj bele. Hármat pucolj meg, mert egy úgyis a reszelőben marad. Tegyél bele egy tojást, héja nélkül, egy kis őrölt borsot,(szagold meg, nehogy kömény legyen!) sót, és lisztet. Amennyit kíván, felvesz, stb. kb. 35,5 dkg-ot. Keverjed addig amíg híg gitt állagú nem lesz! Remélem tudod mi a gitt! Közben még nem forr a vized, ez még csak gyöngyözik. Addig vágjad össze kockákra a szalonnát, Azt a fajtát amiben nincsenek hús csíkok, hanem amit szalonna sütéskor szoktunk botra húzni. Tudom, hogy nem szereted, csak a zsíros kenyeret alóla, de jusson eszedbe, hogy nem csak magadnak főzöl! Na amikor már jó nagy füst van a konyhában attól a nyűves égő szalonnától addigra már forr a víz, és nokkedli szaggatóról bele szaggathatod a tésztát. Tudod, kerek, fehér, lukas, rámegy pont a fazékra, és nem az a kicsi, amivel mindig beletenyereltem a lobogó vízbe. Akkor van megfőve, ha feljön a víz tetejére a noki. Akkor szedd ki tészta szűrővel. (lukacsos fém sisak, nyéllel!) és tedd a szalonnára meg a zsírjára. Keverd össze, és tedd rá a túrót, és megint keverd meg! A tejfölt mindenki már magának tegye a tányéron rá a saját kanalával, vagy ígérd meg, hogy nem nyalod le minden bemártásnál a kanalat! 
Jó étvágyat! 
Anyád az a jó édes!





 Ez a végtermék. Természetesen a séf úr ezt is lefikázta, egészen addig, míg nem tudta, hogy az ő receptje alapján saját magam készítettem, mind az ételt, mind a képet. :)

Ma  sétálni voltam. Nem tudtam otthagyni!

 Nem bánom, hogy ez a kép így sikerült, mert a sziluettből nekem Háry János jutott eszembe.
Még szerencse, hogy odaírták, a legnagyobb magyar!







 Az önkormányzat előtti téren egy Széchenyi és egy Kossuth szobor között az általános iskolával közvetlenül a katolikus templommal sréviza szemben, pucsít ez az egyébként nagyon mutatós bögyös faros meztelen menyecske. Hát nem lehet Hévízre fogni, hogy vaskalaposak, vagy prűdek!





 Ilyen szép ciciket, csak szobrász, vagy plasztikai sebész tud csinálni.


Körbejártam sehol cím, vagy készítő.


 Csak guggol és folyik alóla a víz.
A kútba nincs pénz dobálva. Akkor nem a Maneken Pis alteregója, vagy de? :)




Ennek a templomnak a színét egész eddig nem tudtam bevenni a kegyelmembe. 
Csak most amikor az ég színeit látom benne ismétlődni.






Ami Ráckevének János vitéz, az Hévíznek a tavi rózsa.

szeptember 20.

Na a tegnapi napomért senki nem adott volna egy lyukas két fillérest sem!

De mindenről a hold tehet, mert hogy tele volt! Nem aludtam előtte egész éjjel, csak forgolódtam, meg dúdoltam kényszeresen. Amikor azt hittem 2 óra után, hogy talán, talán, akkor a szomszéd szobában valaki vagy elesett, vagy magára rántotta a két ajtós szekrényt, vagy nem tudom mi történt, de olyan cifrát gondoltam, hogy a sárga képű teli pofájú is belepirult! Reggel persze kelni kellet, mert az élet nem állhat meg! Azt hittem majd az iszapban alszok, de nem sikerült a deficitből semmit sem letudni, csak belefájdult a fejem.
Ebéd után lesz ami lesz alapon ledőltem 1 órakor. Fél kettőkor meg megszólalt a süket ember füléhez beállított Feri telefon. Akkor már basz is volt a gondolataim és ajkaim között. Jobbnak látta drágám, ha lemegy egyedül fürödni. majd jössz, ha akarsz felkiáltással. Akartam volna, de bealudtam, végre és csak vacsora előtt nem sokkal ébredtem. Ezért kimaradt egy nap az úszás a tervemből. Nem baj annyira, mert így is izomlázam van, már lassan egy hete.A csodámra járnak itt a vendégek, hogy milyeneket lubickolok. A víz szinén tudok lebegni korlátlan ideig, meg egy kicsit tovább. Pihenek, relaxálok, alszok, ha akarok. Nem jártam úszni tanulni, meg mindig féltem a vízben. Még most sem teszem bele az arcomat, de a múlkor említett olaszországi utazás óta úgy érzem egy vagyok a vízzel.
Akkor úsztam először tengerben, de az leírhatatlan! Csalóka volt a hullám, mert kifelé hozott egy kicsit, de többet be. Ha nem figyelt az ember, hamar messze találta magát a parttól. Hívogatott valami befelé. Ezt én hangnak éltem meg, de nem tudom konkrétan elmondani mi volt. Csábító, hivogató. Gyere gyere közénk! Mintha bálnák, vagy szirének szóltak volna hozzám.Ott tanított meg Piri lebegni. Jó nagy hullámok voltak, felfeküdtünk rájuk, néha betakartak minket, de úgy élveztük, mint taknyos kölykök. Most már forgok is a vízben, mint a torpedo. Előre teszem az egyik kezem, mint szuperman és zsubi. Csavart lehetne velem becsavarni. Szédítem magam rendesen. Mondom jól elszórakoztatom a fürdőzőket, azután kimegyek a vízből és akkor is! Meglátják nem csekély bájaimat, és rám csodálkoznak, hogy nicsak kinőttek a vizitehén lábai! Szerintem egy kiló nem sok annyit sem fogytam az itt tartózkodásom ideje alatt, de hogy bolhát lehetne a fenekemen, meg a hátamon agyonnyomni az biztos. Mondjuk mitől fogynák, amikor mindig éhes vagyok, mint a farkas. Megeszem úszás után az úttörő gombóc pörkölt variáns vacsorát, és beküldök utána 2 szelet sós kenyeret ott az asztalnál.
Na, ez nem tegnap, hanem már ma volt. Nagyon ügyes jó kislány voltam. Haladtam mindennel egy picinykét. Visszavittem a könyveket a könyvtárba, elmentem kozmetikába, kilagoztam a körmeimet, és írtam is két helyre! Ja, meg elhajtottam valakit a halál faszára, de ez nem publikus!
És a lényeg!!! Már csak 5-öt kell itt aludni, és megyünk haza! Csepp magzatjaimhoz, Buksi kutyához, és a Duncan Mc Leod nevű fekete színű gülü szemű aranyhalhoz!

Szeptember 18, de inkább emlékek egy mosás kapcsán.

Ez már egyszerűen borzasztó!
Semmire nincs időm! Kezelésekre járok délelőttönként, azután folyton enni kell menni, meg úszni. Társasági életet élek a beutaltakkal. Beszélgetünk, röhögünk, iszunk, (persze csak ásványvizet meg kávét, végül is kórházban vagyunk, vagy mi fene!:)) kártyázunk, olvasok. Manikür, pedikür nekem semmi, csak a kedvesemnek. Hiába vetettem meg a körömlakk lemosót, meg hordom a zsebemben a vatta korongokat, hogy ma már tuti, meg biztos, hogy leszedem a lakkot, és újat húzok fel! Netezek is persze, de nem haladok sem a barsonysexxel, sem a könyvemmel, sem evvel a bloggal. Közbeszólt egy születésnap, meg annyit levelezek privátban, hogy nem marad időm a drága közönségemre! :)
Na ennek vége, és felállítom (nem, azt nem most!), hanem a fontossági sorrendet!

Ezt tegnap mosás közben gondoltam így ki, ahogy a lavór fölé hajolva azon sopánkodtam, hogy a mosónők milyen korán halnak!
Engem a fizikai munka közben találnak meg a világ megváltó ötletek, meg az emlékek.
Mintha a mosószer habjából emelkedne ki Afroditéhoz hasonlóan egy múzsa, és csókolna úgy homlokon, hogy a fal adja a másikat!

De tényleg! Gyerek és fiatal korom mosásai jutottak eszembe, itt a z 5 literes tálban, meg csapban mosás közben.

Mert mi van manapság? Minden családban hideg meleg víz, fürdőszoba, automata mosógép, sok helyen szárítógép, esetleg humán segítség a vasaláshoz, a bejárónő személyében. A mai gyerekek vagy fiatalok (ide behelyettesíthető némely helyeken a férj szó is!) egy bugyit vagy zoknit nem tudnak kimosni a kezük között. Sokuknak az megterhelő, hogy a levetett szennyesüket a szennyes tárolóba dobják a padló helyett. Ha valamit mégis sürgősen tisztának akarnak és nincs otthon segítség, akkor a mosógépet nagy kínok, és telefonálgatás után sikerül beindítani, de vagy egy szál pulóver a mosógép tartalma, vagy bekerül orvul egy piros pántlika, amitől minden szép rózsaszínű lesz, vagy 60 fokba a kötött pulóver, és onnantól nincs gond hogy milyen rongy kerüljön a kutya alá.

És milyen volt nálunk, gyerekkoromban Újpesten a mosás?
Egy szobánk volt, egy 5x4-es. Ez barátok között is 20 négyzetméter, amiben változó létszámban élt 4-7 ember. Konyha az udvarban másik bejárattal, budi kinn pottyantós, szenes román  kályha fűtés,  vízcsap az udvaron. A vizet zománcos vödörben hordtuk be a szobába, iváshoz, főzéshez, mosdáshoz, mosáshoz.
Egy nagy fém lavórunk volt, aminek lepattogzott egy helyen a zománca. A helyére, és a formájára is emlékszem. Volt egy horganyzott nagy fazék, amiben melegítettük a vizet, vagy a kályhán, vagy egy 1 lapos villany rezsón. Mosógépünk körtárcsás volt ugyan, de azt csak az ágyneműkhöz használta anyukám, tekintettel, hogy hordani, melegíteni abba is kellett a vizet. Az öblítést kinn az udvaron végeztük. Télen nyáron a csapnál vödörben. Engedtük a ruhára a vizet és nyomkodtuk, gyömöszöltük, csavartuk. Teregetni télen is kinn igyekezett anyukám, még ha megfagyott fél órán belül akkor is, mert a szobában nem tudott kicsöpögni, hiszen centrifugánk sem volt. De magát a kézi mosást mégis szerettem. Volt amikor csak mosószappant reszelt anyukám a lavórba, de ha jól ment akkor Ultra mosókrém is került. Ennek is volt technikája. Mennyi ruhát és melyik részét tartsa a bal kezében, mennyit a jobban, és hogy dörzsölje az ember. A lavórban félre kellett tolni az ázó ruhát, helyet csinálva magának a mosásnak. Ritmusa volt, és hangulata. A nyakat, kézelőket, bugyi közepét kitüntetett figyelemmel. A zoknikat a bal kézre ráhúzva, szappannal bekenve esetleg körömkefével is súrolva. Élveztem, hogy a mosás közben is nőtt a hab a lavór másik oldalán. És egyáltalán örömmel töltött el, hogy a kezem nyomán valami megtisztul, jobbá válik.

Manapság már ez is személytelen. Berakom a gépbe a ruhát. Ha tudom valahol van folt, oda löttyintek valami  nedűt, vagy gélt. Azután megvárom, míg lejár a gép. Kiveszem, látom semmit nem változott, mert akármennyi oxigént tesznek is bele a csoda folttisztítóba, nem találja meg a foltot, még ha ráöntöm sem. Akkor jöhet elő a szappan, meg a körömkefe, meg a körmöm, meg a bőröm, és meglátjuk ki a makacsabb!

Na elég lesz mára ennyi filozófia! Megyek és a gyakorlatban bizonyítok! Már áznak a gönceink! :)