A vs.hu kisfilmje. Ők így látták.
De kíváncsi lennék a rendőrségi videókra is!
1.43.nál vagyok.
Ez a kendőm maradt ott, amikor gyúrkásztuk egymást a rendőrökkel.
:)
2014. november 18., kedd
2014. november 1., szombat
Hahó OGYM demokraták!
Hahó OGYM demokraták!
Most akkor mi van gyerekek? Mi ez a depresszió?
Valóban ígért bárki is könnyű és gyors sikert?
Szerintem csak verítéket könnyeket, hosszú és kibaszott kemény munkát.
Dolgozunk 3 hónapja egy ügyért, ami a közös ügyünk
Csatlakoztunk a nettüntire a fiatalokhoz, az amatőrökhöz. Azt hittük urai a helyzetnek. Nem így történt. Gábor, mint egy grál lovag háttérbe húzódott. Nem akarta az ifjakra erőltetni sem magát, sem minket, sem az ideológiáját. Sőt meglovagolni sem akarta a sikerüket, babérokra sem tört.
Hibáztunk?
Lehet, de nem bűnöztünk.
Miben?
Közvetlen kapcsolatot kellett volna az ifjakkal és a vezetőikkel kialakítani. Kommunikálni, egyeztetni.
A harmadszori csatlakozás volt a hiba. Az ünneplés szónak kellett volna intő jelnek lenni, és karcolhatta volna kicsit jobban a fülünket. Most pedig pocskondiázzuk, meg azt mondjuk rájuk megvették vagy megfélemlítették őket. Ez nem hiszem, hogy előrevisz.
Lehet megijedtek, lehet nem urai a helyzetnek, de nem buták, és nem árulók. Bízni akarok bennük!
Padlón vagyunk?
A faszt! Még csak ránk sem számolt a bíró!
Sokkal inkább érzelmi hullámvasútban ülünk.
Megrészegített minket az öröm, és fáj kijózanodni.
Hatalmas élmény volt hogy 28-án ott volt az 5000 fiatal.
Ha megint a szakmámnál és a szex hasonlatnál akarok maradni akkor az egy hatalmas közös orgazmus volt.
Amire vágyakozunk örök életünkben.
De pont attól csodás, hogy nem mindennapi. Van ilyen is meg olyan is, ami valami miatt jó, de az ember életében mégis ritka az egyedi és megismételhetetlen aktus.
A srácok, hogy Gábor szavaival éljek sajnos félbehagyták a partnerüket, de ezt tapasztalatlanságuknak tudjuk be, ne rossz indulatnak.
Most egy picike szusszanás jön. Pihenni kell a következő menet előtt. Ki kell gondolni hogyan lehet becserkészni meghódítani a tömeget. Mivel udvaroljunk? Virágot ékszert javakat nem adhatunk, marad a szó! Nem kell hazudni, csak udvarolni. Tudatni kell velük, hogy jó lesz velünk, sokkal de sokkal jobb, mint eddig bárkivel is.
Értitek a különbséget?
Mit mondott Gábor mikor lesz tömeg a Kossuth téren?
2014 március 15-én. Akkor? Ma 2014. november 1 van.
Ez csak egy ízelítő volt, és legyünk hálásak érte mindenkinek, hogy kaptunk egy kis kóstolót, milyen is lesz amikor ott lesz a valódi tömeg. A mi hívó szavunkra jönnek. Nem csak a net, hanem a saját sorsukért és a közösségért kiállni akaró emberek gyűlnek össze.
Semmi nincs veszve!
Kinyílt a szeme az ifjúságnak. Ők is rákaptak a szabadság ízére.
Mi meg levonva a tanulságot megrázva magunkat, cifrázva egy kis fürdéssel toalaettel, pici parfümmel, és annál több feromonnal tesztoszteronnal készülhetünk a következő menetekre!
Tanulni nekünk is kell folyamatosan! :)
Most akkor mi van gyerekek? Mi ez a depresszió?
Valóban ígért bárki is könnyű és gyors sikert?
Szerintem csak verítéket könnyeket, hosszú és kibaszott kemény munkát.
Fotó: Tuareg blogból Tibor a táblával.
Mi történt? Dolgozunk 3 hónapja egy ügyért, ami a közös ügyünk
Csatlakoztunk a nettüntire a fiatalokhoz, az amatőrökhöz. Azt hittük urai a helyzetnek. Nem így történt. Gábor, mint egy grál lovag háttérbe húzódott. Nem akarta az ifjakra erőltetni sem magát, sem minket, sem az ideológiáját. Sőt meglovagolni sem akarta a sikerüket, babérokra sem tört.
Hibáztunk?
Lehet, de nem bűnöztünk.
Miben?
Közvetlen kapcsolatot kellett volna az ifjakkal és a vezetőikkel kialakítani. Kommunikálni, egyeztetni.
A harmadszori csatlakozás volt a hiba. Az ünneplés szónak kellett volna intő jelnek lenni, és karcolhatta volna kicsit jobban a fülünket. Most pedig pocskondiázzuk, meg azt mondjuk rájuk megvették vagy megfélemlítették őket. Ez nem hiszem, hogy előrevisz.
Lehet megijedtek, lehet nem urai a helyzetnek, de nem buták, és nem árulók. Bízni akarok bennük!
Padlón vagyunk?
A faszt! Még csak ránk sem számolt a bíró!
Sokkal inkább érzelmi hullámvasútban ülünk.
Megrészegített minket az öröm, és fáj kijózanodni.
Fotó: Hajdú D. András
Hatalmas élmény volt hogy 28-án ott volt az 5000 fiatal.
Ha megint a szakmámnál és a szex hasonlatnál akarok maradni akkor az egy hatalmas közös orgazmus volt.
Amire vágyakozunk örök életünkben.
De pont attól csodás, hogy nem mindennapi. Van ilyen is meg olyan is, ami valami miatt jó, de az ember életében mégis ritka az egyedi és megismételhetetlen aktus.
A srácok, hogy Gábor szavaival éljek sajnos félbehagyták a partnerüket, de ezt tapasztalatlanságuknak tudjuk be, ne rossz indulatnak.
Most egy picike szusszanás jön. Pihenni kell a következő menet előtt. Ki kell gondolni hogyan lehet becserkészni meghódítani a tömeget. Mivel udvaroljunk? Virágot ékszert javakat nem adhatunk, marad a szó! Nem kell hazudni, csak udvarolni. Tudatni kell velük, hogy jó lesz velünk, sokkal de sokkal jobb, mint eddig bárkivel is.
Értitek a különbséget?
Mit mondott Gábor mikor lesz tömeg a Kossuth téren?
2014 március 15-én. Akkor? Ma 2014. november 1 van.
Ez csak egy ízelítő volt, és legyünk hálásak érte mindenkinek, hogy kaptunk egy kis kóstolót, milyen is lesz amikor ott lesz a valódi tömeg. A mi hívó szavunkra jönnek. Nem csak a net, hanem a saját sorsukért és a közösségért kiállni akaró emberek gyűlnek össze.
Semmi nincs veszve!
Kinyílt a szeme az ifjúságnak. Ők is rákaptak a szabadság ízére.
Mi meg levonva a tanulságot megrázva magunkat, cifrázva egy kis fürdéssel toalaettel, pici parfümmel, és annál több feromonnal tesztoszteronnal készülhetünk a következő menetekre!
Tanulni nekünk is kell folyamatosan! :)
Fotó: Hajdú D. András
2014. október 29., szerda
A második nettüntetés
Ma reggel óta nagyon sok élménybeszámolót elolvastam, de a saját érzéseimet csak én tudom hitelesen elmondani. Legyen hát ez a napló a gyerekeimé! :)
Ami pont ez esetben nem igaz, mert az énélmény az jelen helyzetben tömegélménnyé magasodott.
Egység és közösségtudat. Elmagányosodott világunkban ritka ajándék.
Kezdem az elején.
2014.10.28-án résztvettem a nettüntetés második felvonásán, felvonulásán.
Az első tüntetést két nappal előbb vasárnap tartották, ahol különböző érdek csoportok által irányított médiumok néhány száztól húszezernyi tüntetőről beszéltek.
Ha a neten bejelentkezők számát vesszük alapul, ami 35 ezer, akkor a 20 ezer is egy alábecsült szám, de legyen!
28-án a téren 15 órától gyülekeztek a rendőrök, akik a parlementet voltak hívatva őrízni tőlünk, a tüntetőktől.
A környező utcákban rendőrségi kisbuszok. Egy-egy helyen 9 jármű, amely egy századnyi rendőrt képes szállítani.
17 órakor elindultunk közösen a "házunkból" a Kossuth térről, a Deák térre, hogy találkozzunk a mieinkkel. Közösen gyalogosan indultunk tovább a József nádor térre. Nem is tudom milyen leginkább sajnálatra méltó volt, a minden sarkon álló civil ruhás rendőr jelenléte, ahogy vigyázzban álltak, mégha basebool meg kötött sapkában is, és lesírt róluk, hogy kik ők valójában és miért állnak ott.
A téren már felállítva a színpad, szólt a zene. A tér közepéről eltünt a virágágyás és az azt körülvevő kordon. Így több helyünk maradt ameddig a hallgattuk a beszédeket, habár elég süppedős volt a talaj.
Az első szónok Várady Zsolt volt. Ideteszem egy riportjának a linkjét, a facebookos felkonferálásommal együtt..
A tegnapi tüntetés első szónoka volt a cikkben szereplő Várady Zsolt. Azoknak a fanyalgóknak üzenem, akik azt gondolják nincs megfelelő ember az ellenzék soraiban, vagy a civilek között, hogy a politikusok köztünk járnak!
Nem egyetemen tanulják, a politikusságot, hanem éreznek, gondolkodnak, számolnak, dolgoznak, vállalkoznak, ismernek minket, segítenek, kiállnak értünk, tanítanak.
Így válnak naggyá!
Bennünk OGYM-esekben ott volt a félsz, hogy hétköznap, a nagyon közeli időpont és a vidéki helyszíneken megrendezendő tüntetések miatt kevesebben leszünk.
Nem igazolódodtt be a félelmünk!
Többen voltunk, sokkal többen! Tessenek megnézni a képeket!
Ezután következett a nagy gyaloglás.Az Erzsébet hídon átmentünk, majd a 0 kilométer követ éríntve a Szabadsághídon vissza. Végig skandálva.
A legtöbbet az Orbán Viktor takarodj, vidd az összes haverod hangzott.
Lehet fanyalogni, félreinformálni embereket, meg elhallgatni tényeket, de attól azok még tények maradnak!
A csúcs élmény, hogy saját szakmai zsargonomnál maradjak az orgazmus az a Kossuth térre visszatérve ért utol. Akkor, amikor megláttam a rengeteg fiatalt, akik betöltötték az ország főterét. Legalább 5 ezren voltak. Hallgathattam a mondanivalójukat, ami félelmetesen összecseng a mi, az Ország Gyűlése Mozgalom céljaival.
Megérte a rengeteg munka és áldozat amit hoztunk. A sértő, lekicsinylő megjegyzés, a fröcsögő nyál amit elviseltünk, mert itt vannak végre! Hazaérkeztek a fiatalok akik itthon is Európában akarnak élni. Szabadságot akarnak, demokráciát, új választást, régi új alkotmányt, kormányváltást, korrupciómentességet.
Elénekeltük a Himnuszt, azt gondoltuk szépen lecsendesednek hazamennek, de valaki az unió indulóját kezdte a mikrofonba énekelni, és vele zúgott a tömeg.
Tűzbe jöttek és követelték az uniós zászlót a parlamentre. Nekiindultak egy páran, hogy áttörjék a rendőrkordont, de akkor a mikrofonból megszólalt vezetőnk Tuareg, hogy békés tüntetés, és a többiek átvéve skandálva leállították a kezdeményezőket. Ekkor a parlament ablakában belülről feltünt három lány. Egyikük felállt a párkányra is és kitűztek 2 uniós és 1 magyar lobogót. Nagy ováció és szép volt fiúk szép volt lányok fogadta őket.
Néhányan elindultak a Gyorskocsi utcába, hogy kihozzák a még benn 5 főt, néhányan pedig meg akarták várni a reggel érkező képviselőket.
Ekkor jöttem haza, hogy elérjem az utolsó metrót.
Itthon sokáig nem tudtam elaludni, annyira felpörgetett ez a csodálatos élmény!
Ha kérhetek valamit tőled kedves olvasóm az csupán egyetlen dolog. ne hidd el egyetlen szavamat se! Senkiét! Egy tv közvetítését egy újságíró cikkét se! Mondom senkiét!
Tapasztald meg milyen hatalmas és csodálatos érzés közösségben élni, tenni, közakaratot érvényesíteni ahol az egyén akarata megtízszereződik sőt!
2014. október 27., hétfő
Ezt kell csinyálnni-e?
Ha az ember egy blogbejegyzést idézettel kezd attól olyan kis intellektuálisnak hat.
Hát még, ha a címe is köztiszteletben álló nagy ember mondása. Megismétlem hát!
Ezt kell csinyálnni-e????
És meg is válaszolom. Ezt IGEN! És ÍGY! Ezt így kell csinálni!
Gratulálok a tegnapi internetadó elleni tüntetés minden résztvevőjének és szervezőjének egyaránt.
Nem tudom mennyi volt a tudatos, és mennyi a véletlen, csak sejtem. Ennyi ember egyidejű mozgását ilyen rövid idő alatt megszervezni, több, mint ügyes.
Frappáns, szervezett, tömeges, összeszedett, ízléses, erőt sugalló, rendezvény volt.
Pontosan annyi erőszakkal ami a mihez tartás végett elengedhetetlen.
Hálás vagyok az égieknek is, hogy vér nem folyt.
Mind a tüntetők, mind a rendőrök többet érdemelnek attól, hogy vérüket adják egy korrupt kormány miatt, még ha az igazságukért vagy a népükért teszik is.
Érzik a fideszesek a vesztüket. Ez már nem szőnyeg alá söpörhető mennyiségű tömeg, nem egy szem juhász a sötét éjszakában, nem széthazudható állítások, hanem fiatal embertömeg.
Tele tesztoszteronnal és ésszel.
Folytatni kell mindenképpen, mert ez már régen nem csak a netadóról szól.
A hogyanja viszont mindig legyen békés! A forradalomban az utcai harcokban magyar ember magyar ember ellen küzd. De, ha a magyart nem tesszük elé sem kellő dolog az ember élet kiontása.
Ezért jött létre a mozgalmunk, az Ország gyűlése Mozgalom.
Hát még, ha a címe is köztiszteletben álló nagy ember mondása. Megismétlem hát!
Ezt kell csinyálnni-e????
És meg is válaszolom. Ezt IGEN! És ÍGY! Ezt így kell csinálni!
Nem tudom mennyi volt a tudatos, és mennyi a véletlen, csak sejtem. Ennyi ember egyidejű mozgását ilyen rövid idő alatt megszervezni, több, mint ügyes.
Frappáns, szervezett, tömeges, összeszedett, ízléses, erőt sugalló, rendezvény volt.
Pontosan annyi erőszakkal ami a mihez tartás végett elengedhetetlen.
Hálás vagyok az égieknek is, hogy vér nem folyt.
Mind a tüntetők, mind a rendőrök többet érdemelnek attól, hogy vérüket adják egy korrupt kormány miatt, még ha az igazságukért vagy a népükért teszik is.
Zúgjon tehát most értetek a régen még megszolgált foci szlogen!
SZÉP VOLT FIÚK!
Érzik a fideszesek a vesztüket. Ez már nem szőnyeg alá söpörhető mennyiségű tömeg, nem egy szem juhász a sötét éjszakában, nem széthazudható állítások, hanem fiatal embertömeg.
Tele tesztoszteronnal és ésszel.
Folytatni kell mindenképpen, mert ez már régen nem csak a netadóról szól.
A hogyanja viszont mindig legyen békés! A forradalomban az utcai harcokban magyar ember magyar ember ellen küzd. De, ha a magyart nem tesszük elé sem kellő dolog az ember élet kiontása.
Ezért jött létre a mozgalmunk, az Ország gyűlése Mozgalom.
2014. október 15., szerda
Mese a választásról?
Figyu! Mutatok valamit!
Ezt a határozatot a képviselőválasztás másnapján kaptam meg.
Nem is értem miért fehér papírra írták, miért nem narancsra:
És most mesélek valamit. Ezt még biztos nem hallottad, mert én írtam.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagy, nagyon nagy ország, az Óperenciás tengeren túl. Mindenféle szedett vedett népek lakták, Olyanok akik mentek oszt maradtak. Őslakosokat tették ahova tették vagy a föld alá, vagy rezervátumba, de attól még szabadnak gondolták magukat is meg mindenkit.
Vallásuk az volt. Igaz az is elég különböző, ha már annyi helyről érkeztek azt vitték magukkal a tarsolyukban. Valamelyest csak olvadoztak összefelé a pár száz év alatt és kialakítottak maguknak egy valamelyest egységes szemléletet, tanokat, elveket is.
Na de hogy egyik szavam a másikba öltsem, volt ennek a nagy, nagyon nagy országnak egy vezetője. Snájdig ürge, deli tartással, 64 foggal, őszűlő hajkoronával. Megvolt neki mindene, szép és okos felesége, gyereke, kutyája, fehér háza, ovál dolgozó szobája, titkárnője. Ebből lett azután a baj.
Ebből a fehércselédből. Merthogy ő nő volt a férfi meg férfi.
Azután tudjuk hogy van ez nem csak faluhelyen még városon is. Ha nem is volt lángoló, meg sírig tartó szerelem egy laza pipa meg szivarozás összegyütt nekik. Mindkettőjüknek. Orál az oválban.
Megesett azt kész, mehetett volna mindenki a maga dolgára egy fogmosás, smink igazítás, cippzár felhúzás után, de csak nem így történt. Merthogy híre ment a dolognak, hetedhét határon innen és túl.
Ez már nem az irgum burgum kategória, hanem a tűrhetetlen és skandallum és levele!
Lehetett ez a nép akármilyen liberális, meg szociáldemokrata, meg ki tudja még milyen sokféle szabadelvű párt van arrafelé. Azt mondták ez tűrhetetlen, mert hova lesz akkor a gyerekek erkölcse, meg a példamutatás, meg minden ilyesmi elhangzott. Szegény feleség is próbálta menteni a menthetőt, hiszen megbocsátott, elnézett, éppen csak azt nem mondta ő kérte fel Mónikát, szívja meg a trombitát.
De nem volt kegyelem. Ki kellett költözködnie a fehér házából ennek a vezetőnek.
Na most akkor egy másik helyszín, sok hasonlatossággal.
Hol volt hol nem volt, Üveghegyen innen, ahol a kurta farkú malacka túr, a két Duna, mármint a kicsi meg a nagy köziben volt egy tündérváros. Egy icike picike ékszerdobozka. Itt, ha nem is minden bokorban, de a kukoricásban születnek olykor olykor Jancsik, akikből akár még János Vitéz is lehet. Sok sok toronnyal és legalább három templommal. Mert hogy vallásos emberek lakják e gyöngyszemet. Már nagyon régen laknak is meg nagyon régen vallásosak is. Erre fenemód büszkék, fennen hangoztatják. Van nekik szentségük hét is, ebből egyik a házasságé, a családé. A hűség is elől jár a sorban, ja meg az önmegtartóztatás. Ezt már majd elfelejtettem, én balga.
Mondom jó elvannak az istenesek, csak azokat nem szeretik akik nem akarnak egyik sorba sem beállni. Nem azért nem állnak be egyik sorba sem ezek a mihasznák, mert hitetlenek, hanem mert gondolkodnak.
Ez mint tudjuk az egyháznak, már ha nem templomkövön csúszó pap az illető, nem annyira szokott tetszeni. Mert, ha valaki gondolkodik akkor kérdez. Abból meg csak a baj származik, igazából mindkét félnek.
Na már megint az öltögetés a nyelv vagy szó öltögetés jön.
Szóval ez a kisváros is vezetőre szorult. Nem mintha nem lett volna neki 2010-ig egy derék narancs pulóveres vezetője, de a muszáj az nagy úr, és azt mondták föntről a népnek, hogy válasszatok, így hát választaniuk kellett!
Kapóra jött egy helyi legényke. Ismerte szerette a nép. Közülük való volt. Okos, bátor, jó sportoló, jó tanuló, tökös legény. Ma már nem tudni vak volt-e vagy vakmerő. Nekiszaladt egyedül, függetlenül, hátszél nélkül, szembe mindenkivel és megugrotta. Ő lett a győztes. Nem volt könnyű helyzetben, mert a "segítői" az előző gárda emberei voltak és ott pakoltak alá, ahol csak tudtak.Talán egy év is eltelt, mire helyettese lett. Kemény ember lévén bírta sokáig, még a szél ellen hugyozást is. A várost jól irányította, hiszen gazdasági szakember lévén tudta hova kell nyúlni.
Ja. Azután oda is nyúlt ő is.Mert neki is volt titkárnője. Meg felesége. Meg gyereke. Azután még egy gyereke, meg másik felesége, az aki a titkárnője volt. Ebben sincs semmi. A szívnek nem lehet parancsolni, meg a hormonoknak, meg mondtam, hogy tökös szép legény volt, meg mással is megeshet, ahol nők és férfiak dolgoznak együtt ott meg pláne. A nép meg is bocsátott. Vallásos vallásos, de annyira mégsem bigott. Jó gyerek ez azért mert egyszer félrekacsintott, meg szerelembe esett, még érti a dolgát.
Marad a helyén akárki meglássa 2014-ben is. El is jött a választás ideje.
Hirtelen azután csak azt látta a városnépe, hogy egyik reggel felkelve kiplakátolva egész város szerte narancsba borult az eddig független vezér választási plakátja.
Kell-e hozzá túl nagy fantázia, hogy mi történt?
Elkapták a mogyoróit, és megszorongatták? Esetleg tán megzsarolták? Urambocsá megvették?
Az egyetlen valamire való induló volt a vezéri helyre. Ha nem adja be a derekát is nyer. Vagy mégsem?
Árulónak gondolja a gondolkodó ember, közben lehet, hogy áldozat?
Lehet nem is a székéhez ragaszkodik, hanem az életéhez, vagy a gyerekéhez?
Errefelé is vannak kivilágítatlan utak, ahol öregecske osztrákok száguldoznak, oszt hamar meg van ám a baleset.
Így azután megy tovább ebben a pötyike városban a keresztényi gondolkodás, a hit, a remény meg a szeretet.
Boldogan élnek amíg meg nem halnak.
2014. október 7., kedd
Bábáskodni jöttem! :)
Kedves Ráckevei Választó Polgár !
Jaj, de komoly! Hogy én így kezdjem a mondandóm? Na nem! Inkább így!
Kedveseim!
Szavazzatok rám, mert nagyon jó lesz mindannyiunknak!
Nektek azért, mert nem kell olyasmivel foglalkoznotok amit nem szerettek, mármint a közügyekkel.
Nekem meg azért, mert képviselhetlek Titeket, és segíthetek.
Itt élek köztetek, az fáj ami nektek, és pont ugyanazok az örömeim is, mint a Tiétek.
Így fél szavakból is megértjük egymást.
A hévtől és a belvárosból elloptak több kerékpáromat. Velem is pont 71 perc alatt teszi meg a hév a 36 kilométert. Busz csatlakozás vagy van, vagy nincs. A kivilágítatlan hév állomáson esős este a kátyúban pont akkorát esek, mint bárki más, ha nem nagyobbat. Munkába menet, hajnalban nem győzök félreugrani az útról, bele a sárba, hogy el ne üssön a keskeny járdán az autó. A frissen kialakított szelektív tároló melletti szemét halmot, és az ott falatozó állatkákat csodálom én is. A rendelőben órákat várok. Előjegyzést szakrendelésre hónapok múlva kapok. Hétvégi apróbb balesetnél is legközelebbi kórház nekem is a Merényi.
De csodálatos környezeti és természeti adottságokkal rendelkezik Ráckeve, és nagyon boldog és büszke vagyok, hogy itt élek.
Elfelejtem a bajokat, amikor jövök be a hídon és az ki van világítva.
Vagy az adventi gyertyagyújtás fényei.
Amikor lemegyek a piacra és látom a sok jó kedvű, beszélgető embert.
Azután summerfestkor a rengeteg táncos, csodás népviseletben.
Olyan helyekről töményen itt nekünk, ahová sosem fogunk tudni eljutni.
És a Kis-Duna.
Ha költő, vagy festő lennék elmondanám lerajzolnám, de nincs ember akit érzés nélkül hagyna, egy szellő, vagy a naplemenete.
Az alábbi linkeken csokorba szedtem, a választások körüli véleményemet, gondolataimat.
Program beszédet változatlanul nem fogtok benne találni, mert ilyenem nincs!
http://sandorbrigi.blogspot.
http://sandorbrigi.blogspot.
http://sandorbrigi.blogspot.
http://sandorbrigi.blogspot.
http://sandorbrigi.blogspot.
http://sandorbrigi.blogspot.
http://sandorbrigi.blogspot.
http://sandorbrigi.blogspot.
http://sandorbrigi.blogspot.
A képviselő feladata, hogy összegyűjtse az információkat a lakosság köréből, és aszerint terjesszen fel megoldásra váró problémákat, szavazzon eldöntendő dolgokban, de a megvalósításhoz borzasztó picike.
Ahhoz tömegakarat kell, sok sok meg még egy kicsivel több pénz, jó indulat, tudás, szakértelem, becsület, meg egy csomó magasztos eszme, amiket nem részletezek.
Ha ennyi sok betű elolvasása is kevés ahhoz, hogy megismerjetek, akkor ajánlok még további oldalakat linkeket.
A facebookon: Sándorné Kósa Brigitta barsonysex, Bársonykanapé
Weboldalam: www.barsonysex.hu www.barsonykanape.hu
Tehát választásra fel! A szlogenem változatlanul Kell a zsé Sándorné! :)))
2014. október 5., vasárnap
Hogyan szerelj össze egy műanyag, vászon drapériás szekrényt?
Korosztályom, 40 fölöttiek!
Emlékeztek még a politechnika órákra, meg a java építőre?
Valaki bitang módon lenyúlta az ötletet, és eladta bútornak.
Ez felháborító és skandallum, és valamit kíván!
Mondjuk legalább egy mosolyt. :)
Most, hogy legkisebb magzatom is elköltözött vitte a bútorát, de hagyott maga után még egy kis elrakni valót. Nem akarom kerülgetni a neylon zsákokat vettem a Jyskben (akciósan 4000-ért!) egy műanyag összerakható szekrényt.
Nekiálltam a rajz alapján és meg vagyok magammal fenemód elégedve.
Ugye, hogy minden játéknak van értelme?
Ki a csuda gondolta volna úgy 1970 tájékán, hogy 50+ fejjel fogom hasznát venni?
Tessék a képek, hogy merjetek belefogni valami újba!
Jó, értem én, hogy nem a Himalája meghódítása, meg tán kevés ember bakancslistájában szerepel egy műanyag szekrény vásárlása, és felállítása. De akkor is, na!
Apró sikerélmények is nagy boldogság eredők tudnak lenni ebben a világban!
A Jysk helyében, már ha marketinges vagy szlogeníró lennék
Olcsó játék hülye gyerekeknek, vagy gyermekkorod legjobb játéka néven árulnám.
Bónusz csak, hogy egy csomó ruhát elnyelt.
Szép? Nem, de jól szórakoztam! :)
Emlékeztek még a politechnika órákra, meg a java építőre?
Valaki bitang módon lenyúlta az ötletet, és eladta bútornak.
Ez felháborító és skandallum, és valamit kíván!
Mondjuk legalább egy mosolyt. :)
Most, hogy legkisebb magzatom is elköltözött vitte a bútorát, de hagyott maga után még egy kis elrakni valót. Nem akarom kerülgetni a neylon zsákokat vettem a Jyskben (akciósan 4000-ért!) egy műanyag összerakható szekrényt.
Nekiálltam a rajz alapján és meg vagyok magammal fenemód elégedve.
Ugye, hogy minden játéknak van értelme?
Ki a csuda gondolta volna úgy 1970 tájékán, hogy 50+ fejjel fogom hasznát venni?
Tessék a képek, hogy merjetek belefogni valami újba!
Jó, értem én, hogy nem a Himalája meghódítása, meg tán kevés ember bakancslistájában szerepel egy műanyag szekrény vásárlása, és felállítása. De akkor is, na!
Apró sikerélmények is nagy boldogság eredők tudnak lenni ebben a világban!
A Jysk helyében, már ha marketinges vagy szlogeníró lennék
Olcsó játék hülye gyerekeknek, vagy gyermekkorod legjobb játéka néven árulnám.
Bónusz csak, hogy egy csomó ruhát elnyelt.
Szép? Nem, de jól szórakoztam! :)
2014. szeptember 25., csütörtök
Választási Programom
Azt hiszem ma írom az utolsó kampány blogomat. :)
Itt van hát a programom:
Ezeket a témákat fogom támogatni a szavazatommal, ha engem választ meg Ráckeve 4 körzetének többsége, és bekerülők az önkormányzatba, mint képviselő.
-
-
-
-
-
Azok tölthetik ki a szabadon hagyott részeket, akik ebben a körzetben laknak, és rám szavaznak.
Mert mint mondottam volt az Ő képviselőjük akarok lenni, és nem az atyaúristen választáson indulok.
Láttátok a minden6ó című Jim Carry filmet?
Ott is lett belőle egy kis galiba, amikor Istennek képzelte magát
Meséljem el mennyi utat, járdát fogok lebetonoztatni?
Hány új bölcsődei és óvodai férőhely lesz?
Mennyivel gyakrabban jár majd a Hév, és hogy fog száguldani?
Milyen új helyi busz járatot fogok kiharcolni?
Nem lesz várakozás a rendelőkben?
Mennyi munkahelyet fogok teremteni?
Újra beindíttatom a Kis-dunai hajójáratot?
Elhinnéd, ha ezeket vetíteném, evvel fárasztanálak? Remélem nem.
Az ígérgetőktől én is szívem szerint megkérdezném, hogy nem lóg bele a kezed a bilibe, amikor felébredsz?
Másnak elhiszed? Majd meglátjuk.
Ezért inkább elmondom mi az értékrendem.
Számomra, mint magyar, katolikus, baloldali, demokratikusan gondolkodó, civil embernek mi a legfontosabb ebben az életben.
Első az:
EMBER.
Mindegy a neme, vallása, faja, nemzetsége, nemi identitása, kora, bőrszíne, anyanyelve.
"Mert minden ember csak ember, ennél te sem vagy több és ő sem kevesebb!"
EGÉSZSÉG testi, lelki, szellemi.
SZABADSÁG fizikai, szellemi, gondolati, szólás.
BIZTONSÁG fizikai védettség, lelki védelmezés.
SZERETET elfogadás, értékelés, megbecsülés.
BÉKE nyugalom
KÖZÖSSÉG, CSALÁD tartozni valahová, ahol ismernek, elfogadnak, szeretnek.
KITELJESEDÉS A MUNKÁBAN, anyagi jólét megteremtésének lehetősége.
Nacionálé helyett pár mondat magamról.
1960-ban születtem Újpesten. 7 éve élünk Ráckevén, előtte 20 évig Dömsödön.
Férjem a Yacht-Metall ráckevei hajózási cég üzemeltetés vezetője.
3 gyerekünk van, akik már felnőttek kirepültek.
Végzettségem szülésznő, de szociális munkás diplomám is van.
Kórházban szülésznőként dolgozom 16 éve Tökölön.
Másodállásban illetve egyenlőre szerelemből vezetem a barsonysex blogot, amelynek célja a szexedukáció, közérthetően megfogalmazva.
Elérhetőségeim:
www.barsonysex.hu
www.barsonykanape.hu
facebook: barsonysex, Bársonykanape, Sándorné Kósa Brigitta
blogok: sandorbrigi.blogspot.com
barsonysex.blogspot.com
barsonykanape.cafeblog.hu
sandor.brigi@gmail.com
Hűha, most látom van egy pár! :)
Amit kérek az annyi, hogy menj el választani!
Ez nem csak állampolgári jog, hanem kötelesség is!
Tök mindegy kit választasz, csak válassz! Tégy lelkiismereted szimpátiád ismereteid szerint.
Szólj bele a politikába, mert a politikusok nem kevesbbről, mint az életed alakulásáról döntenek!
Közöd hozzá? Van!
Már jó öreg főiskolai tanárom is megmondta, hogy mindenki a saját sorsának a pogácsa! :)
Ha akarod képvisellek! :)
Itt van hát a programom:
Ezeket a témákat fogom támogatni a szavazatommal, ha engem választ meg Ráckeve 4 körzetének többsége, és bekerülők az önkormányzatba, mint képviselő.
-
-
-
-
-
Azok tölthetik ki a szabadon hagyott részeket, akik ebben a körzetben laknak, és rám szavaznak.
Mert mint mondottam volt az Ő képviselőjük akarok lenni, és nem az atyaúristen választáson indulok.
Láttátok a minden6ó című Jim Carry filmet?
Ott is lett belőle egy kis galiba, amikor Istennek képzelte magát
Meséljem el mennyi utat, járdát fogok lebetonoztatni?
Hány új bölcsődei és óvodai férőhely lesz?
Mennyivel gyakrabban jár majd a Hév, és hogy fog száguldani?
Milyen új helyi busz járatot fogok kiharcolni?
Nem lesz várakozás a rendelőkben?
Mennyi munkahelyet fogok teremteni?
Újra beindíttatom a Kis-dunai hajójáratot?
Elhinnéd, ha ezeket vetíteném, evvel fárasztanálak? Remélem nem.
Az ígérgetőktől én is szívem szerint megkérdezném, hogy nem lóg bele a kezed a bilibe, amikor felébredsz?
Másnak elhiszed? Majd meglátjuk.
Ezért inkább elmondom mi az értékrendem.
Számomra, mint magyar, katolikus, baloldali, demokratikusan gondolkodó, civil embernek mi a legfontosabb ebben az életben.
Első az:
EMBER.
Mindegy a neme, vallása, faja, nemzetsége, nemi identitása, kora, bőrszíne, anyanyelve.
"Mert minden ember csak ember, ennél te sem vagy több és ő sem kevesebb!"
EGÉSZSÉG testi, lelki, szellemi.
SZABADSÁG fizikai, szellemi, gondolati, szólás.
BIZTONSÁG fizikai védettség, lelki védelmezés.
SZERETET elfogadás, értékelés, megbecsülés.
BÉKE nyugalom
KÖZÖSSÉG, CSALÁD tartozni valahová, ahol ismernek, elfogadnak, szeretnek.
KITELJESEDÉS A MUNKÁBAN, anyagi jólét megteremtésének lehetősége.
Nacionálé helyett pár mondat magamról.
1960-ban születtem Újpesten. 7 éve élünk Ráckevén, előtte 20 évig Dömsödön.
Férjem a Yacht-Metall ráckevei hajózási cég üzemeltetés vezetője.
3 gyerekünk van, akik már felnőttek kirepültek.
Végzettségem szülésznő, de szociális munkás diplomám is van.
Kórházban szülésznőként dolgozom 16 éve Tökölön.
Másodállásban illetve egyenlőre szerelemből vezetem a barsonysex blogot, amelynek célja a szexedukáció, közérthetően megfogalmazva.
Elérhetőségeim:
www.barsonysex.hu
www.barsonykanape.hu
facebook: barsonysex, Bársonykanape, Sándorné Kósa Brigitta
blogok: sandorbrigi.blogspot.com
barsonysex.blogspot.com
barsonykanape.cafeblog.hu
sandor.brigi@gmail.com
Hűha, most látom van egy pár! :)
Amit kérek az annyi, hogy menj el választani!
Ez nem csak állampolgári jog, hanem kötelesség is!
Tök mindegy kit választasz, csak válassz! Tégy lelkiismereted szimpátiád ismereteid szerint.
Szólj bele a politikába, mert a politikusok nem kevesbbről, mint az életed alakulásáról döntenek!
Közöd hozzá? Van!
Már jó öreg főiskolai tanárom is megmondta, hogy mindenki a saját sorsának a pogácsa! :)
Ha akarod képvisellek! :)
2014. szeptember 19., péntek
Hogyan adagolj ki gyógyszereket?
Ma is kitettem a férjem gyógyszereit a dobozkájába, és gyönyörködtem a színekben. Lefényképeztem, és bohóckodásból feltettem a facebookra. Azután rájöttem, hogy ez a módszer lehetne sokaknak segítség.
Például olyanoknak akik távolból gondoznak időseket, és ha megkérdezik, hogy bevetted-e a gyógyszered, nem lehetnek benne biztosak, hogy igen, és jót vettek be jókor. Vagy kényelmi megfontolásból hasznosnak találom azoknak akik nem csak reggel veszik be a vitaminjaikat, hanem napközben is.
Így most elmondom én hogy csinálom.
A gyógyszertárakban kaphatók különböző gyógyszeradagolók.
Napi, heti, havi, szögletes, kerek, kicsi, nagy, olcsó, drága, egyszerű, meg csillivilli.
Vásárlás előtt tehát tájékozódj!
Tudnod kell mennyi, mekkora gyógyszereket fogsz beletenni a fakkokba.
Milyen gyakran van rá idő és mód, hogy előre adagolj?
Mennyire tud tájékozódni aki szedi a gyógyszert? Tehát milyen a látása, mozgása?
Naponta hány alkalommal kell a gyógyszert szedni?
Könnyen nyitható-e a doboz?
Könnyen elkülöníthető-e a napszakok szerint?
Jól látható felismerhető-e, hogy mikor mi következik?
Főleg ezek a szempontok érvényesüljenek.
Nekünk bevált ez a heti bontású, amelyben napi 4 fakk van.
Habár szerencsésebb lenne, ha mindig csak az adott alkalmat kellene és lehetni kiönteni a markába.
Ebbe kicsit nehezen fér bele az ujja, és úgy csipegeti ki a tablettákat, mint egy kismadár.
Ez pedig a táblázatom, a kottám amiből muzsikálok.
Kockás füzetlapra készítettem egy kisokost.
Bal oldalon szerepel a gyógyszer neve, a milligramm és a hatóanyag is.
Ez nagyon fontos, mert ha véletlenül más nevű egy gyógyszer, ami egyáltalán nem ritka, sőt az a ritka, ha egymás után kétszer ugyanazt kapjuk a gyógyszertárban, akkor a laikus meg van lőve.
Az orvosok is hatóanyagot írnak a receptre, nem a gyógyszer nevét!
Ezért a biztonság kedvéért azt is odaírtam.
Ha véletlenül nincs módom kitenni, valamelyik gyerekünk is eltájékozódjon a cipős doboznyi gyógyszerek között.
A milligramm nem mondom miért nagyon fontos! Persze, hogy lényeges, hogy akár a vérnyomás csökkentőből akár a véralvadás gátlóból mennyit kell bevenni!
Van amikor felezni kell, vagy negyedelni, vagy duplázni. Tehát nagyon fontos adat ez is!
Jobb oldalon pedig az szerepel, hogy melyik napszakban kell bevenni a gyógyszert. Annak megfelelő fakkba teszem bele.
Mindez ceruzával, hogy javítani tudjam szükség szerint.
Így 1 hétre előre kiteszem a tablettákat, vitaminokat, és le van róla a gond.
Ha változik az adagolás akkor azt persze a dobozban is módosítom.
Mielőtt elteszem a cipős dobozt amelyikből kivettem a gyógyszert ellenőrzöm, hogy mennyi maradt.
Van-e még a következő hétre is, vagy íratni kell.
Ha kevés azt kiscetlin feljegyzem, de mára mindenből beállt a rend.
Utolérték egymást, így elég 1 hónapban mindent egyszerre íratni.
Amikor ezt csinálom, akkor nem tűrök meg magam körül senkit. Még páromnak is ragtapaszt teszek a szájára, mert attól sokkal felelősségteljesebb munka, hogy félrenézzek, vagy félretegyek bármit is.
Aminek persze ő inná meg a levét! :)))
2014. szeptember 17., szerda
Mi a francért kell nekem választáson indulni?
Na ez az! Minek is?
A személyes motiváció a mai témám. Kit mi sarkal arra, hogy a politikai pályára lépjen?
Megkérdeztem különböző embereket a neten és személyesen is.
Választ a neten nem kaptam, személyesen pedig mellébeszélést, szerintem.
A humoros meg gúnyos megjegyzéseket most nem említem.
Maradok tehát a saját ambicíóimnál.
Az emberek 99 %-a meg van róla győzödve, hogy aki polgármesternek vagy bármilyen képviselőnek jelőlteti magát, az a pénzért teszi. Mert hogy jól lehet vele keresni.
Hát nem tudom! Igaz én nem értek a politikához. De jellemző, hogy engem ebben az esetben annyira motivál a pénz, hogy a probléma, kérdés szinten is csak azután fogalmazódott meg bennem, amikor már leadtam az aláírásokat.
Rákerestem a neten, de konkrét számokat összegeket nem találtam.
Ráadásul mindenki annyira titokzatoskodik.
A választó polgárok gondolnak egy számot, amelyet a képviselők a bevallásukban elosztanak 10-el.
Az igazság meg, ami általában odaát van, most valószínüleg a kettő között.
Most nem térek ki 36 éves külügyminiszterre, aki kettő helyett dolgozik, így kettő ember bérét is veszi fel, havi szinten több millió forintocskát, mert egyrészt akkor össze kéne hasonlítanom egy 40 éves egyedülálló anyukával, aki szintén nem kettő, hanem akár 3 helyett is dolgozik, hogy taníttatni ruházni tudja a gyerekeit, és rongyos pár tízezer forintért takarítja esetleg felsőbb rendű pártember végtermékeit.
Hanem azért nem foglalkozom vele, mert ez nekem kellemetlen, snassz, és nem alacsonyodok le a szintjére. Ha van neki lelkiismerete, amit kétlek, akkor bírkózzon meg vele most, vagy valamikor.
Azt tudom, hogy amikor még Dömsödön éltünk, (ennek már több, mint 8 éve,) akkor az önkormányzati képviselők tiszteletdíja havi 30 ezer forint körüli összeg volt.
Ezt azonban felajánlották a községben működő civil egyesületek fenntartására.
(Pedig a civil egyesületeket az állam akkor még támogatta, ha nem is volt elég semmire sem!)
Ebből "üzemelt" az énekkar, a focisták, a vizí úttörők, a színjátszók, meg a többiek.
Minden képviselőnek volt főállása, jövedelme. Csak 1 fő volt, aki felvette a járandóságát, nem mondott le róla a köz javára.
A polgármesteri pozíció volt teljes munkaidős állás, teljes fizetéssel.
Ezenkívűl költségtérítést lehetett igénybe venni.
Azt gondolom ez most is megvan, meg bizonyára jogszabály írja elő a mértékét, meg azt is gondolom, hogy jó ízlés, meg önmérséklet megléte is közre kell, hogy játsszon ezen összeg nagyságának felvételében.
Magyarul süljön le a bőr a képéről annak a képviselőnek, aki pofátlanul nagy összeget számláz ki jogosulatlanul, még akkor is ha megtalálja hozzá a törvényes kiskaput.
Tehát azt mondhatom engem a pénz elég kis mértékben motivál. (Nem mert dúskálok az anyagi javakban, sőt! Hanem mert, ha a közért való tenni akarás pénz dolga, akkor azt már megette a fene!)
Közel a tűzhöz. Munkahely magamnak, munkahely rokonnak.
Jelentem nekem is és minden családtagomnak van munkája, van mukahelye.
Segítőszándék. Ez az én legfőbb jó és rossz tulajdonságom egyszerre.
Így születtem és valószínüleg így fogok meghalni.
Néha olyanokon is segíteni akarok akik nem is kérik.
Van neki neve, de nem írom le, mert még ellenem fordítanák az ellenfeleim.:)
Karrierizmus, hatalomvágy. Hatalomvágyam nincs. Minden uralkodni vágyásomat kiélem a családban, meg a munkahelyen, tehát kösz jól vagyok.
(Ezt a kérdést a családnak kéretik nem feltenni! Még a végén beköpnek, milyen Napoleon vagyok!)
A karrierizmust pedig finomítanám ambicíonizmussal.
Az van bennem. Tenni akarás, törekvés az elismerésre és a sikerre.
Nyomot hagyni magam után ami pozitív.
Versengés, játék. Na ez is van bennem, de szeretem a fair play-t.
Nem gázolok, vagy gáncsolok senkit. És győzni sem akarok mindenáron.
A játék a részvétel sokkal fontosabb, mint a győzelem.
Ez egy objektíven nem mérhető eredmény, siker vagy sikertlenség.
Hiszen előre senki nem látja a jövőt, ezért én marha lazán fogom fel.
A mi lett volna ha, itt sem játszik.
Fontos fontos, de nem nekem. Ha engem választ az 1100 fő legnagyobb része, akkor boldogan állok a szolgálatába. Ha mást választ, akkor biztosan úgy lesz a legjobb. Mert az univerzum sokkal okosabb, mint én. Ha nem itt és most, majd megkapom máskor és azt, ami az egész közösség szempontjából a legideálisabb lesz. Ha nem kellek képviselőnek, akkor is én vagyok a legklasszabb barsonysex.! :)))
Jaj, de szépeket, és főleg okosakat írtam megint!
Most vajon ki fogja rámfogni, hogy ollóztam?
Ez pedig a családom véleménye: Én vagyok a Vazul néni! :)
Puszi! :)
A személyes motiváció a mai témám. Kit mi sarkal arra, hogy a politikai pályára lépjen?
Megkérdeztem különböző embereket a neten és személyesen is.
Választ a neten nem kaptam, személyesen pedig mellébeszélést, szerintem.
A humoros meg gúnyos megjegyzéseket most nem említem.
Maradok tehát a saját ambicíóimnál.
Az emberek 99 %-a meg van róla győzödve, hogy aki polgármesternek vagy bármilyen képviselőnek jelőlteti magát, az a pénzért teszi. Mert hogy jól lehet vele keresni.
Hát nem tudom! Igaz én nem értek a politikához. De jellemző, hogy engem ebben az esetben annyira motivál a pénz, hogy a probléma, kérdés szinten is csak azután fogalmazódott meg bennem, amikor már leadtam az aláírásokat.
Rákerestem a neten, de konkrét számokat összegeket nem találtam.
Ráadásul mindenki annyira titokzatoskodik.
A választó polgárok gondolnak egy számot, amelyet a képviselők a bevallásukban elosztanak 10-el.
Az igazság meg, ami általában odaát van, most valószínüleg a kettő között.
Most nem térek ki 36 éves külügyminiszterre, aki kettő helyett dolgozik, így kettő ember bérét is veszi fel, havi szinten több millió forintocskát, mert egyrészt akkor össze kéne hasonlítanom egy 40 éves egyedülálló anyukával, aki szintén nem kettő, hanem akár 3 helyett is dolgozik, hogy taníttatni ruházni tudja a gyerekeit, és rongyos pár tízezer forintért takarítja esetleg felsőbb rendű pártember végtermékeit.
Hanem azért nem foglalkozom vele, mert ez nekem kellemetlen, snassz, és nem alacsonyodok le a szintjére. Ha van neki lelkiismerete, amit kétlek, akkor bírkózzon meg vele most, vagy valamikor.
Azt tudom, hogy amikor még Dömsödön éltünk, (ennek már több, mint 8 éve,) akkor az önkormányzati képviselők tiszteletdíja havi 30 ezer forint körüli összeg volt.
Ezt azonban felajánlották a községben működő civil egyesületek fenntartására.
(Pedig a civil egyesületeket az állam akkor még támogatta, ha nem is volt elég semmire sem!)
Ebből "üzemelt" az énekkar, a focisták, a vizí úttörők, a színjátszók, meg a többiek.
Minden képviselőnek volt főállása, jövedelme. Csak 1 fő volt, aki felvette a járandóságát, nem mondott le róla a köz javára.
A polgármesteri pozíció volt teljes munkaidős állás, teljes fizetéssel.
Ezenkívűl költségtérítést lehetett igénybe venni.
Azt gondolom ez most is megvan, meg bizonyára jogszabály írja elő a mértékét, meg azt is gondolom, hogy jó ízlés, meg önmérséklet megléte is közre kell, hogy játsszon ezen összeg nagyságának felvételében.
Magyarul süljön le a bőr a képéről annak a képviselőnek, aki pofátlanul nagy összeget számláz ki jogosulatlanul, még akkor is ha megtalálja hozzá a törvényes kiskaput.
Tehát azt mondhatom engem a pénz elég kis mértékben motivál. (Nem mert dúskálok az anyagi javakban, sőt! Hanem mert, ha a közért való tenni akarás pénz dolga, akkor azt már megette a fene!)
Közel a tűzhöz. Munkahely magamnak, munkahely rokonnak.
Jelentem nekem is és minden családtagomnak van munkája, van mukahelye.
Segítőszándék. Ez az én legfőbb jó és rossz tulajdonságom egyszerre.
Így születtem és valószínüleg így fogok meghalni.
Néha olyanokon is segíteni akarok akik nem is kérik.
Van neki neve, de nem írom le, mert még ellenem fordítanák az ellenfeleim.:)
Karrierizmus, hatalomvágy. Hatalomvágyam nincs. Minden uralkodni vágyásomat kiélem a családban, meg a munkahelyen, tehát kösz jól vagyok.
(Ezt a kérdést a családnak kéretik nem feltenni! Még a végén beköpnek, milyen Napoleon vagyok!)
A karrierizmust pedig finomítanám ambicíonizmussal.
Az van bennem. Tenni akarás, törekvés az elismerésre és a sikerre.
Nyomot hagyni magam után ami pozitív.
Versengés, játék. Na ez is van bennem, de szeretem a fair play-t.
Nem gázolok, vagy gáncsolok senkit. És győzni sem akarok mindenáron.
A játék a részvétel sokkal fontosabb, mint a győzelem.
Ez egy objektíven nem mérhető eredmény, siker vagy sikertlenség.
Hiszen előre senki nem látja a jövőt, ezért én marha lazán fogom fel.
A mi lett volna ha, itt sem játszik.
Fontos fontos, de nem nekem. Ha engem választ az 1100 fő legnagyobb része, akkor boldogan állok a szolgálatába. Ha mást választ, akkor biztosan úgy lesz a legjobb. Mert az univerzum sokkal okosabb, mint én. Ha nem itt és most, majd megkapom máskor és azt, ami az egész közösség szempontjából a legideálisabb lesz. Ha nem kellek képviselőnek, akkor is én vagyok a legklasszabb barsonysex.! :)))
Jaj, de szépeket, és főleg okosakat írtam megint!
Most vajon ki fogja rámfogni, hogy ollóztam?
Ez pedig a családom véleménye: Én vagyok a Vazul néni! :)
Puszi! :)
2014. szeptember 13., szombat
Fincsi ám medencényi melegszarban lebegni csak ne hullámozzon!
Azt szeretném körbejárni miért nem mennek el az emberek szavazni, mi ez az apátia?
Nem lehet persze általánosságokban beszélni, hiszen ahányan vagyunk annyi indíttatással, vagy nem. De...!
A korosztályomat veszem alapul, illetve azokat akik a kádárizmusban szocializálódtak.
Mi vagyunk még többen, illetve mi neveltük a néhány éve szabadon választó korosztályt.
Így azt kell megállapítanom, hogy leszoktatták a generációnkat a gondolkodásról a politizálásról. Arról, hogy beleszólhatunk az ügyeinkbe, és a fiataljainknak is evvel a példával jártunk elől.
Mindig megmondta nekünk felülről valaki, a frankót, hogy mi a helyes.
Hogyan kell élnünk, mit kell gondolnunk, vagy tennünk.
Mit hol és mennyiért vehetünk, hová utazhatunk, mit olvashatunk, mit hallgathatunk, hol dolgozhatunk, hol és mikor pihenhetünk, hol lakhatunk.
A jóságos gondoskodó állambácsi vagy János bácsi majd megoldja minden gondunkat.
Gyerekstátuszban élt kicsi, nagy, öreg, fiatal, elvéve az öngondoskodás jogát és lehetőségét.
Voltak persze akkor is mozgalmárok, abban az egy pártban amelyikben lehettek, meg voltak az "ellenállók".
Megjött a pluralizmus a választás lehetősége, a szabadság maga.
És ott volt a rengeteg meghasonult ember.
Mi van? Akkor amit eddig hittem vagy tettem az mind hazugság volt?
Megégették sokan magukat, illetve lelkileg sérültek.
Vagy köpönyegforgatónak lettek titulálva, vagy behúzódtak a csigaházukba.
Így a valamikor politikailag aktív emberek egy része ezért vonulhatott félre.
Megtörtént az újrafelosztás. Az állami szektort vissza meg szétkapták akik tehették.
Sokukról kiderült, hogy nem tudnak vele mit kezdeni, mert hiányzott a példa, a tudás.
Maradt nyomukban megint egy csalódott réteg.
Akik meg nem jutottak ismét földhöz meg eszközökhöz elégedetlenkedtek, és visszasírták a paternalista, jóságos államot.
Most ismét megkapták! Itt van az újraállamosítás.
Nekik jó a rezsicsökkentés, nekik jó, hogy nem kell fizetni a vizitdíjat, nekik jó, hogy a magánnyugdíjukért cserében biztos lesz még arra a néhány évre saját nyugdíjuk, nekik jó, hogy a"fiatalokat védve" lesötétített üzletekben vehetik meg a dohányukat.
És nem számolnak, nem terveznek, nem tanulnak, nem látnak az orruknál tovább, és nem gondolkodnak.
Mert nem akarnak látni hallani, csak azt amit a Vezér mond. Mert az az igaz, az a valódi az a gondoskodó.
Az egyik probléma a döntésképtelenség.
Az pedig, hogy valaki döntésképtelen egy csomó csomó információ hiány.
Ha a királyi azt mondja, hogy így van, akkor az így van, mert az már csak picivel kevesebb, mint a szentírás. Vagy több. Ha azt mondják jobban élünk akkor úgy van, ha azt mondják jobban teljesítünk akkor az meg pláne. Hiszen ők vannak fenn az okosok!
A másik a félelem.
A ne szólj szám nem fáj fejem a jellemző magyar gondolkodás. Abból nem lehet baj.
Hogyne, hogy színt valljak? Merjem azt mondani amit gondolok?
Meg még meg is védjem az álláspontomat? A fenét!
A langyos masszában lengedezni az pont jó, csak ne hullámozzon!
Ezt már megszoktam, csak soha rosszabb ne legyen!
Mondanám még a lustaságot, de az inkább csalódottság, motiválatlanság.
Jó is ez az echte magyar depressziós virtuskodás!
A megosztottságot, aminek nagymesterei a jelenlegi se nem fiatalok, se nem demokraták.
Mi hát a teendő?
Ajánlanám, hogy szívja fel magát minden bátortalan és tanuljon rengeteget! Járjon utána a dolgoknak. Több forrásból szerezzen információkat. Kérdezzen, gondolkodjon, merjen!
Szabad idézni? Naná!
"Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül!"
Jelen esetben a választás=hatás.
De, hogy magamnak osszam a melót, az tehát a feladatom, hogy bátorítsak minden nem szavazót, és tanítsam legjobb tudásom szerint, pedig nem értek a politikához. :)
Amihez értek, és papírom is van róla az a szex!
Ha az itteni észosztásom nem nyeri el a szimpátiádat gyere át a barsonysex oldalamra.
Ott is ezt fogod kapni, csak nemi szervekre lebontva!
Puszi!
Brigi
Nem lehet persze általánosságokban beszélni, hiszen ahányan vagyunk annyi indíttatással, vagy nem. De...!
A korosztályomat veszem alapul, illetve azokat akik a kádárizmusban szocializálódtak.
Mi vagyunk még többen, illetve mi neveltük a néhány éve szabadon választó korosztályt.
Így azt kell megállapítanom, hogy leszoktatták a generációnkat a gondolkodásról a politizálásról. Arról, hogy beleszólhatunk az ügyeinkbe, és a fiataljainknak is evvel a példával jártunk elől.
Mindig megmondta nekünk felülről valaki, a frankót, hogy mi a helyes.
Hogyan kell élnünk, mit kell gondolnunk, vagy tennünk.
Mit hol és mennyiért vehetünk, hová utazhatunk, mit olvashatunk, mit hallgathatunk, hol dolgozhatunk, hol és mikor pihenhetünk, hol lakhatunk.
A jóságos gondoskodó állambácsi vagy János bácsi majd megoldja minden gondunkat.
Gyerekstátuszban élt kicsi, nagy, öreg, fiatal, elvéve az öngondoskodás jogát és lehetőségét.
Voltak persze akkor is mozgalmárok, abban az egy pártban amelyikben lehettek, meg voltak az "ellenállók".
Megjött a pluralizmus a választás lehetősége, a szabadság maga.
És ott volt a rengeteg meghasonult ember.
Mi van? Akkor amit eddig hittem vagy tettem az mind hazugság volt?
Megégették sokan magukat, illetve lelkileg sérültek.
Vagy köpönyegforgatónak lettek titulálva, vagy behúzódtak a csigaházukba.
Így a valamikor politikailag aktív emberek egy része ezért vonulhatott félre.
Megtörtént az újrafelosztás. Az állami szektort vissza meg szétkapták akik tehették.
Sokukról kiderült, hogy nem tudnak vele mit kezdeni, mert hiányzott a példa, a tudás.
Maradt nyomukban megint egy csalódott réteg.
Akik meg nem jutottak ismét földhöz meg eszközökhöz elégedetlenkedtek, és visszasírták a paternalista, jóságos államot.
Most ismét megkapták! Itt van az újraállamosítás.
Nekik jó a rezsicsökkentés, nekik jó, hogy nem kell fizetni a vizitdíjat, nekik jó, hogy a magánnyugdíjukért cserében biztos lesz még arra a néhány évre saját nyugdíjuk, nekik jó, hogy a"fiatalokat védve" lesötétített üzletekben vehetik meg a dohányukat.
És nem számolnak, nem terveznek, nem tanulnak, nem látnak az orruknál tovább, és nem gondolkodnak.
Mert nem akarnak látni hallani, csak azt amit a Vezér mond. Mert az az igaz, az a valódi az a gondoskodó.
Az egyik probléma a döntésképtelenség.
Az pedig, hogy valaki döntésképtelen egy csomó csomó információ hiány.
Ha a királyi azt mondja, hogy így van, akkor az így van, mert az már csak picivel kevesebb, mint a szentírás. Vagy több. Ha azt mondják jobban élünk akkor úgy van, ha azt mondják jobban teljesítünk akkor az meg pláne. Hiszen ők vannak fenn az okosok!
A másik a félelem.
A ne szólj szám nem fáj fejem a jellemző magyar gondolkodás. Abból nem lehet baj.
Hogyne, hogy színt valljak? Merjem azt mondani amit gondolok?
Meg még meg is védjem az álláspontomat? A fenét!
A langyos masszában lengedezni az pont jó, csak ne hullámozzon!
Ezt már megszoktam, csak soha rosszabb ne legyen!
Mondanám még a lustaságot, de az inkább csalódottság, motiválatlanság.
Jó is ez az echte magyar depressziós virtuskodás!
A megosztottságot, aminek nagymesterei a jelenlegi se nem fiatalok, se nem demokraták.
Mi hát a teendő?
Ajánlanám, hogy szívja fel magát minden bátortalan és tanuljon rengeteget! Járjon utána a dolgoknak. Több forrásból szerezzen információkat. Kérdezzen, gondolkodjon, merjen!
Szabad idézni? Naná!
"Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül!"
Jelen esetben a választás=hatás.
De, hogy magamnak osszam a melót, az tehát a feladatom, hogy bátorítsak minden nem szavazót, és tanítsam legjobb tudásom szerint, pedig nem értek a politikához. :)
Amihez értek, és papírom is van róla az a szex!
Ha az itteni észosztásom nem nyeri el a szimpátiádat gyere át a barsonysex oldalamra.
Ott is ezt fogod kapni, csak nemi szervekre lebontva!
Puszi!
Brigi
2014. szeptember 11., csütörtök
Kellenek-e pártok az önkormányzatokra az önkormányzati választásokra?
Én nem tudom, mert nem értek a politikához.
Szerinted?
De nézzük át mi a párt, illetve mi az önkormányzat feladata?
A pártok érdekcsoportosulások.
Bizonyos eszmék, ideológiák mentén azonosan gondolkodó, azonos értékeket képviselő emberek gyülekezete. Azt szeretnék, hogy az ő érték rendjük legyenek másoknak is az értékeik, és ezt tömörülve közösen gondolják elérni.
A sok lúd disznót győz alapon, ha nem sikerül az erősebb kutya párzik mentén.
Nem is lenne baj, ha csak az ideológiát a tanaikat akarnák szórni.
Akár tanítással akár agitálással, akár térítéssel.
(Mondjuk mentsen meg az Isten egy erőszakos beszélgetős térítőtől!)
De a csoport alakulásoknál, tök mindegy milyen célból jön létre, kialakul a csoport hierarchia.
Van góré, meg beosztott, van bohóc, meg lúzer, van szorgalmas, meg lusta, megmondó ember, meg alattomos, sztár, meg bűnbak.
A gáz még az benne, hogy sosincs kész.
Folyton változik, mozog, annak függvényében, hogy mikor melyik kerül feljebb.
Mert a csoport az valakinek biztonság, valakinek harc.
Vérmérséklet kérdése, de a hatalomvágy az uralkodni vágyás az emberek felében biztosan megvan. Ez a csoport belső mozgása.
A pártokra kell egy kívülről jövő erőhatás is, ahhoz, hogy a belső feszültség ne robbantsa szét. Legyen mi ellen összezárni, ezért kell egy ellenség is.
Ha nincs valós, akkor festenek, de a pártoknak harcolni kell!
Ez a kohézió, tartja egyben őket.
Így a pártok hamarosan erőszak szervvé növik ki magukat.
Minél nagyobb egy párt annál uralkodóbb, mert annál jobban félti a megszerzett hatalmát.
A hatalomvágyhoz azután a mi társadalmunkban társul a pénz, a megszerzendő javak iránti igény.
A lobbiszövetségek, de ez most legyen mellékes.
Mi az önkormányzat, és mik a feladatai?
Az önkormányzat az az egy helyen lakó emberek közössége, és a békés élettér, a dolgos hétköznapok, kialakításának a rendszere.
Képzeljük el a lakóközösséget, mint egy nagy családot.
Én ugye nem értek a politikához, családom meg van, tehát át kell az agyamban erre fordítani.
Az önkormányzatnak az a feladata, mint egy családfőnek, hogy megszervezze és fenntartsa a család minden tagjának az életszükségletek kielégítéséhez való jogot, és eszközöket.
Egy családfő gondoskodik a kicsik taníttatásáról, a betegekről, az öregekről, az ivóvízről, az ételről, a kultúráról, a lakhatásról, a közlekedésről, a védelemről.
Meg arról is, hogy előteremtse mindenre a rávalót. Tehát legyen mindenre pénze. Így a család gazdálkodni fog. Aki tud dolgozik, és hazaviszi a közösbe, hogy onnan az is kapjon, aki nem tud pénzt keresni.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100189.TV
Ha érdekel itt konkrétan pontosan le van írva jogi doktori nyelven, mi is a feladata az önkormányzatoknak.
Csak mert hogy én nem értek a politikához.
Nem tudom láttál-e valahol arra vonatkozó kitételt, hogy ha az egyik lakos jobbos, a másik meg balos, akkor nem egyforma jogok illetik meg adott településen?
Vagy ha te szülő vagy, és az egyik gyereked szereti a mákos tésztát a másik meg a spenótot, akkor te csak azt fogod etetni amelyik a te ízlésed szerint akar táplálkozni?
Ha utálod az egyik gyereked zenéjét, mert túl hangos, meg tüctüc, akkor lekapcsolod a szobájában a fűtést? Annak lesz meleg aki zongorázik?
Vagy nem veszel cipőt annak amelyik megnöveszti a haját fiú létére, meg visszapofázik?
Na szóval szerinted van helye a pártoknak az önkormányzati választásokon?
Vagy inkább kellenek szakemberek, jó családfők, akik, ha összedugják a fejüket elfogulatlanul döntenek minden lakos közös érdekét szem előtt tartva?
Jól van, evvel a családfő kifejezéssel rendesen átkötöttem a témát. :)
Pedig a kápókról nem fogok beszélni.
Ezen a linken megtalálod Ráckeve város választási területi felosztását. Te melyikbe tartozol?
Mert én a négyesben indulok. :)
http://www.rackeve.hu/images/stories/plakatok/rackeve_terkep_valasztas.jpg
Eddig jutottam az írással ránézek az órára, mert a könyvtárban írok, ahol fizetni kell a netér.
(Otthon bemondta az unalmast a gépem.) Auuu, ez nem kevés lesz!
Jaj, meg plakátokat is kéne nyomtatnom, de qrva drága az is.
De jó is lenne most valamelyik párthoz tartozni, bemenni a párt irodába, írni netezni, meg cifra plakátokon több száz helyszínen szerepelve mosolyogni és leígérni a csillagot is az égről. :))))
Mondtam már? Ha uncsi amit itt írok, vagy annyira nem értesz a politikához mint én, akkor olvasd a www.barsonysex weblapom, vagy keress barsonysex néven is a facen!
Na puszi!
2014. szeptember 9., kedd
Helyha light. Önkormányzati választások 2014. A kezdetek. Jelőlés gyűjtés
A Kossuth téren, ahová tüntetni járok az OGYM-el, szóba elegyedtem egy férfival, illetve ő elegyedett szóba velem.
Azt mondta, hogy nem szimpatizál velünk. Eddig is meg ezután is a Fideszre szavaz, de mondjam már el neki, hogy miért hajtogatjuk mi baloldaliak mindig azt, hogy a jelenlegi választási rendszer csalás, és le van előre játszva? Mert ő ezt nem érti és komolyan érdekli, de soha senki érthetően nem magyarázta el neki. Belefogtam, igyekeztem elmesélni.
Ma Magyarországon nem azok döntenek akik felkelnek a székükből és elmennek választani.
Hanem azok, akik otthon ülnek. Akik nem akarnak, mernek, tudnak dönteni.
Ezen a gifen, nagyon jól látszik, hogy a legtöbben (szürke) azok voltak, akik otthon maradtak, azután többen voltak a nem Fideszre szavazók, de a mandátumok elosztásánál, mégis megkapták a kétharmadot.
Nem tudom megértette-e, de azt hiszem most itt a saját tapasztalatimat megosztva élesben, időrendben leírva lesz a legvalóságosabb.
Indultam ezelőtt négy évvel is, de akkor addig jutottam, hogy a kopogtató céduláknak kb. a felét tudtam összegyűjteni. Aláírva el kellett kérni a cédulát, a jelölt neve később is rákerülhetett.
4 éve 70 kopogtatót kellett volna prezentálnom az egész város területéről. Magam jártam házról házra, és későn, mert megvártam a postázást. Mivel nem jött össze a megfelelő számú cetli, ezért odaadtam olyannak aki, szerintem emberileg megfelelő lett volna, tök mindegy melyik oldalon állt.
Ő sem került be. Idén meg nem láttam a nevét a listán, tehát vsz, nem indult.
Ahhoz képest a jelenlegi választási rendszer valóban rendkívül "demokratikus", mondhatni helyha light.
Idén városunkban lélekszám szerinti terület kialakítások történtek. 8000 körüli lakos 8 körzetre lett felosztva. Minden körzet helyileg is máshol voksol. Én a 4 választókörzetben indulok, mi a gólyafészek bölcsődében tesszük meg.
Idén az volt a kritérium, hogy azon a területen, abban a körzetben gyűjtsön 1 %-nyi aláírást a jelölt ahol indulni kíván.
Ez esetemben a 4. választókörzetet és 11 aláírást jelentett.
Az aláírás gyűjtést nem kellett személyesen végezni. Kiadhatta a jelölt "gebinbe". Elvileg 2 hét állt rendelkezésre, de én gyakorlatilag csak 1 hét csuszással tudtam átvenni a nyomtatványokat. Akkor voltam Agárdon képzésen, és elrontottam amikor nyilatkoztam róla, hogy személyesen veszem át.
Nem lett belőle baj. :)
Engem Tünde munkatársnőm és férjem segített az aláírás gyűjtésben, de tudom, hogy voltak mások akik ezt "hivatásosként" végezték.
Egy ív 8 rublikát tartalmazott. A jegyzőnő felhívta az igénylésnél a figyelmemet arra, hogy több ívet igényeljek, nehogy kevés legyen az érvénytelen szavazatok miatt.
Ezért elvittem 3 ívet, de mégis csak 2 kitöltöttet vittem vissza 16 aláírással.
Nem volt tétje, meg értelme, hogy többet gyűjtsek.
Egy szavazópolgár több jelöltre is szavazhatott, aláírhatott neki.
Több jelöltet is állíthatott, de október 12-én a szavazáskor csak 1 főt jelölhet meg abban a körzetben ahol él, ahol választ.
Nálunk, az én körzetemben 5 fő került fel a listára.
Nem tudom hányan indultunk, gondolom ennyien, hiszen aki ezt a nevetséges számot sem tudta produkálni az még önjelöltnek is alkalmatlan.
Igaz mindenki önjelölt egészen addig, amíg meg nem méretik élesben is.
Így 1 körzet 1 képviselőjéről dönt 1000 ember, és nem az egész város 8 képviselőjéről 8000.
Egy város lakossága nem az egész testületről dönt, hanem csak adott körzet 1 emberéről.
Így előfordulhatna akár az is, hogy 11 ember állít egy 5 vagy akárhány fős jelölt listát.
Meg előfordulhatna az is, hogy egy ember azonos jelöltnek többször aláír és akkor érvénytelenné teszi mindkét szavazatát.
Meg előfordulhatna az is, hogy más körzetbeli aláír valakinek és akkor megint csak érvénytelenné válik a szavazat.
A képviselő testület tehát feláll a 8 egyéni megválasztottból + a vesztes pártok delegálhatnak további 2 főt, valamint a polgármester, akire külön fogunk szavazni.
Ha valakit más város, vagy további részlet érdekel teszek ide egy linket.
Ez a cikk jól összefoglalja a lényeget, de olvasmányosabb, mint a törvény.
http://www.origo.hu/itthon/20140822-indul-a-jeloltallitas-az-idei-onkormanyzati-valasztason.html
Azt mondta, hogy nem szimpatizál velünk. Eddig is meg ezután is a Fideszre szavaz, de mondjam már el neki, hogy miért hajtogatjuk mi baloldaliak mindig azt, hogy a jelenlegi választási rendszer csalás, és le van előre játszva? Mert ő ezt nem érti és komolyan érdekli, de soha senki érthetően nem magyarázta el neki. Belefogtam, igyekeztem elmesélni.
Ma Magyarországon nem azok döntenek akik felkelnek a székükből és elmennek választani.
Hanem azok, akik otthon ülnek. Akik nem akarnak, mernek, tudnak dönteni.
Nem tudom megértette-e, de azt hiszem most itt a saját tapasztalatimat megosztva élesben, időrendben leírva lesz a legvalóságosabb.
Indultam ezelőtt négy évvel is, de akkor addig jutottam, hogy a kopogtató céduláknak kb. a felét tudtam összegyűjteni. Aláírva el kellett kérni a cédulát, a jelölt neve később is rákerülhetett.
4 éve 70 kopogtatót kellett volna prezentálnom az egész város területéről. Magam jártam házról házra, és későn, mert megvártam a postázást. Mivel nem jött össze a megfelelő számú cetli, ezért odaadtam olyannak aki, szerintem emberileg megfelelő lett volna, tök mindegy melyik oldalon állt.
Ő sem került be. Idén meg nem láttam a nevét a listán, tehát vsz, nem indult.
Ahhoz képest a jelenlegi választási rendszer valóban rendkívül "demokratikus", mondhatni helyha light.
Idén városunkban lélekszám szerinti terület kialakítások történtek. 8000 körüli lakos 8 körzetre lett felosztva. Minden körzet helyileg is máshol voksol. Én a 4 választókörzetben indulok, mi a gólyafészek bölcsődében tesszük meg.
Idén az volt a kritérium, hogy azon a területen, abban a körzetben gyűjtsön 1 %-nyi aláírást a jelölt ahol indulni kíván.
Ez esetemben a 4. választókörzetet és 11 aláírást jelentett.
Az aláírás gyűjtést nem kellett személyesen végezni. Kiadhatta a jelölt "gebinbe". Elvileg 2 hét állt rendelkezésre, de én gyakorlatilag csak 1 hét csuszással tudtam átvenni a nyomtatványokat. Akkor voltam Agárdon képzésen, és elrontottam amikor nyilatkoztam róla, hogy személyesen veszem át.
Nem lett belőle baj. :)
Engem Tünde munkatársnőm és férjem segített az aláírás gyűjtésben, de tudom, hogy voltak mások akik ezt "hivatásosként" végezték.
Egy ív 8 rublikát tartalmazott. A jegyzőnő felhívta az igénylésnél a figyelmemet arra, hogy több ívet igényeljek, nehogy kevés legyen az érvénytelen szavazatok miatt.
Ezért elvittem 3 ívet, de mégis csak 2 kitöltöttet vittem vissza 16 aláírással.
Nem volt tétje, meg értelme, hogy többet gyűjtsek.
Egy szavazópolgár több jelöltre is szavazhatott, aláírhatott neki.
Több jelöltet is állíthatott, de október 12-én a szavazáskor csak 1 főt jelölhet meg abban a körzetben ahol él, ahol választ.
Nálunk, az én körzetemben 5 fő került fel a listára.
Nem tudom hányan indultunk, gondolom ennyien, hiszen aki ezt a nevetséges számot sem tudta produkálni az még önjelöltnek is alkalmatlan.
Igaz mindenki önjelölt egészen addig, amíg meg nem méretik élesben is.
Így 1 körzet 1 képviselőjéről dönt 1000 ember, és nem az egész város 8 képviselőjéről 8000.
Egy város lakossága nem az egész testületről dönt, hanem csak adott körzet 1 emberéről.
Így előfordulhatna akár az is, hogy 11 ember állít egy 5 vagy akárhány fős jelölt listát.
Meg előfordulhatna az is, hogy egy ember azonos jelöltnek többször aláír és akkor érvénytelenné teszi mindkét szavazatát.
Meg előfordulhatna az is, hogy más körzetbeli aláír valakinek és akkor megint csak érvénytelenné válik a szavazat.
A képviselő testület tehát feláll a 8 egyéni megválasztottból + a vesztes pártok delegálhatnak további 2 főt, valamint a polgármester, akire külön fogunk szavazni.
Ha valakit más város, vagy további részlet érdekel teszek ide egy linket.
Ez a cikk jól összefoglalja a lényeget, de olvasmányosabb, mint a törvény.
http://www.origo.hu/itthon/20140822-indul-a-jeloltallitas-az-idei-onkormanyzati-valasztason.html
2014. június 29., vasárnap
2014. június 26., csütörtök
2014. május 2., péntek
Kismama, ha nyaral. :)
Szállásos Timi megkért, hogy írjak néhány sort az Éva magazinban megjelenő cikkéhez, amely a kismamák üdülésével foglalkozik. (Timinek természetesen a foglalkozása a szállásos nem a neve, pont ahogy én sem a Bársonysex nevet kaptam a apámtól, meg a keresztanyámtól, de valahogy be kell bújni az emberek fejébe!) A lényeg, hogy azóta megjelent a cikk, nem tudom mekkora terjedelemben vágással, de itt most az egészet elolvashatod. Ha van bármi kérdés, természetesen nagyon szívesen válaszolok!
Válasszuk
szét a muszáj utazást, és a tervezettet. Van a mondás, hogy ha menni
kell, akkor menni kell. Akár családi ok, akár munkaügy miatt kell
messzire, akár másik földrészre utazni. Akkor mérlegelés, előkészítés,
felkészülés után megoldás van.
De ha tervezett üdülésről beszélünk akkor azt valóban
igazíthatjuk a várandósság alatt is a legoptimálisabb időpontra. Ez a
másállapot közepe, a második trimesztere. Ha elosztjuk a 40 hetet 3
felé, akkor azt mondhatjuk, hogy a 13-és 30 hét közé kerüljön. Erre az
időre általában elmúlnak a korai terhességre jellemző tünetek. A reggeli
hányinger, émelygés, ájulás érzés, sápadás. Már megerősödött,
biztonságban van, de még nem akkora a pocaklakó, hogy fizikailag
zavarná, édesanyját akár a mozgásban, akár az alvásban. Ez majd a 32 hét
után lesz jellemző.
Különböztessünk meg problémamentes, és veszélyeztetett
terhességet. Azt mindenki tudja magáról, van-e kizáró oka az üdülésnek.
Itt gondolok korai vérezgetésre, fenyegető vetélésre, görcsölésre,
esetleg méhszáj összevarrásra. Ők maradnak szépen otthon, pihennek, és
ágyban fekve növesztik a pocakjukat.
Én Magyarországot preferálnám, esetleg Európát. Annyi minden megváltozik az anyai szervezetben hormonálisan, hogy félnék kitenni egy időeltolódással, éghajlat változással, idegen táplálkozási kultúrával, hosszú utazással, védőoltási kötelezettséggel járó sokknak.
Utazás bármilyen járművel.
Arra figyeljen a kismama, amire egyébként is, csak egy picit jobban. Jól szellőzött legyen a jármű, de nem huzatos. Ha buszon vonaton utazik ne üljön hosszú ideig egy helyben. Álljon fel időnként, mozgassa át a tagjait, ezzel segítse vérkeringését. Ha kocsiban ül álljon meg legalább 2 óránként ugyanezért. A hólyagja egyébként is ennyire van kalibrálva. Döntse hátra az ülést, ha nem ő vezet, lábát nyújtsa ki, pocakját nyomja ki, ne görnyedjen.
Mi legyen a program?Arra figyeljen a kismama, amire egyébként is, csak egy picit jobban. Jól szellőzött legyen a jármű, de nem huzatos. Ha buszon vonaton utazik ne üljön hosszú ideig egy helyben. Álljon fel időnként, mozgassa át a tagjait, ezzel segítse vérkeringését. Ha kocsiban ül álljon meg legalább 2 óránként ugyanezért. A hólyagja egyébként is ennyire van kalibrálva. Döntse hátra az ülést, ha nem ő vezet, lábát nyújtsa ki, pocakját nyomja ki, ne görnyedjen.
Ha eddig nem volt Sziget fesztiválon, akkor ne most menjen. Válassza helyette a hangulatos vacsorát, tánccal és akár egy pohár vörösborral. Ha nyugisabb, fizikailag kényelmesebb volt, akkor ne most akarjon megtanulni síelni, rafftingolni. Ha már máskor vett részt vízitúrán, és aludt sátorban természetesen azt is bevállalhatja, ha akarja, mert van tapasztalata.
A fürdőzés akár nyílt vízben, akár uszodában nagyon egyedi. Ilyenkor megváltozik a hüvelyváladék minősége, és mindenféle fertőzés nélkül is jelentősen növekedhet, de könnyebben betegedhet egy kismama hüvelygombától vagy trichomonástól. Szerencsés, ha a nő már a terhesség előtt alaposan megismeri a szervezetét. Most úgyis másként fog reagálni. :)
Aki wellnesst, szeretne igénybe venni, persze menjen! Ússzon,
tapossa a köveket, pezsgőfürdőzzön, de tartózkodjon a szaunától a
szolariumtól, a túl meleg jakuzzitól. Ha masszázst kér, feltétlenül
szóljon a masszőrnek az állapotáról, így a szakember meg fogja találni a
megfelelő pózt és technikát. Ha a Balatonban szeretne úszni, tegye azt,
de mindig legyen mellette valaki. Napozzon, mert fokozott mértékben
szüksége van a D vitaminra, de fa alatt árnyékos helyen, fejfedőben.
Kerülje a déli napsütést, ne égesse magát pecsenyére!
Utazás alatt, meg mindig folyadék, leginkább víz.
A terhes kiskönyve
Az orvos vagy szülésznő telefonszáma.
A megszokott terhes vitamin, vas készítmény.
B6 vitamin, hányinger ellen.
Valamilyen magnézium készítmény görcs esetére. Ne legyen rá szükség, de legyen kéznél!
A B6
vitamin segíti a magnézium felszívódását. Tehát külön is lehet szedni.
Ha
nincs magnézium, de görcsöl a kismama elsősegélynek fél deci pálinkát
tessék meginni! Nem vicc! Ellazítja addig amíg orvoshoz kerül.
Fertőtlenítő hüvelykúp megelőzésnek (Betadin) Glicerines végbélkúp. A terhesség, a vas plusz az idegen környezet székrekedésre hajlamosít. Minden reggel 10 percet rá kell szánni a normál ritmus fenntartására.
A szélsőségektől és az első dolgoktól óvnám a terhes anyukát.
Amit eddig nem próbált az ráér a szülés után is.
Általános szabály, hogy a másállapot nem betegség.
Aki az első gyermekét várja, élvezze ki az ebben rejlő csodát.
Utoljára ennyire szabad, felhőtlen az üdülése. :)
2014. április 28., hétfő
Álom
Jaj, de rosszat álmodtam!
Úgy kezdődik, hogy beállítom a telefon ébresztőjét 1óra 59-re, akkor kiírja, hogy a riasztásig van 2óra 49 perc.
Azután következő hang effekt a remegés. Nem szól csak zümmög. Odanyúlok kikapcsolom, 1 óra 59 percet mutat. Töltés szint 4 %. A qrva életbe, hogy semeddig nem bírja! Tisztára fejnehéz, nem győzi az akkuja.
Kimegyek a fürdőszobába, mint Belfegor. Bebocsátást nem nyerek csak 5 perc elteltével, mert a gyerekem borotválkozik. Nem fekszem vissza, csak bóbiskolok az ágyszélén. Pisilés fogmosás, hideg vizes mosakodás következik, hogy felébredjek, mert vinnem kell őt dolgozni 3-ra.
Gyors öltözés, kiállok a kocsival, beszáll. Kulturált beszélgetés az úton.
Néha megszólal, "cica", azután azt mondja "süni", majd én "róka"?
Jaj csak őzike ne! Az elég volt egyszer még a bogárral.
Sikeresen leparkolok objektum előtt, néhány perc várakozás után gyerekem kiszáll, én indulok haza.
Az elmúlt 8 hétben a kocsi önjáróvá vált. Tudja az utat, mint a részeges kocsis lova.
Mesélte férjem, volt Füreden egy ember, akinek a lova a Magyar Tenger nevezetű korcsmai intézmény előtt ha kellett ha nem leparkolt. Persze többször kellett, mint nem, tehát nem volt egy bolond jószág, csak így lebuktatta a gazdáját azon ritka alkalmakkor amikor, a feleség is a bakon ült.
Szóval az én pici pónim is annyira megtanulta, merre kell mennie, hogy nem szól, hogy hékám kanyar, most nem Budakeszi az irány, hanem home a sweetebbik fajtából.
Csak megy egyenesen tovább. Egyszer baloldalon furcsa világító tábla. De érdekes ezt még nem láttam! Biztosan újonnan tették ki, vagy mindig világosban jártam erre?
Közben olyan nagy igazságok járnak eszemben, hogy nem kell az út végét látnod ahhoz, hogy elindulj az úton, meg csak a következő lépést lásd a céljaid eléréséhez, mert igazából marhára nem tudom hol járok.
Látom a felezőt, az utat, meg azt a területet amit bevilágít a fényszóró és semmi mást.
Amikor a Tököl táblát elhagyom sem tűnik fel, hogy izé, nem jó felé megyek.
Ez egyébként nem is tudom betegség-e vagy normális, de gyakran riadok fel útközben, hogy fogalmam sincs hol járok. Mindent észlelek magam körül, tehát látom a gyalogosokat, táblákat, autókat, csak éppen azt nem tudom hol vagyok. Néha még az útirány is elvész. Nem tudom merre vagyok arccal. Súlyos másodpercek eltelnek amire rájövök, hogy hová is indultam és mi célból. Lehet fáradtság, dekoncentráció, vagy csak annyira bele tudok mélyedni a saját gondolataimba, hogy megszűnik a külvilág számomra. Remélem nem az alzheimer első tünete, mert akkor felkötöm magam, már ha eszembe jut hova is tettem a kötelet.
Na most megint ezt élem át, ezt álmodom, hogy uram Isten hol vagyok? Jön a kanyar, de nagyon!
Ez nem jobbos, ahogy következne, hanem balos!!! Fék, fék, fék!
És itt a reptér vasúti sínjeinek a maradéka. Amit évtizedek óta nem képesek megjavítani, hanem dadadadam, bevettem. Húúúú! Jaj, nekem! Nagy levegő!
A kerekeim a helyükön, a fogam is jól rögzítve, a nyelvem sem vérzik. Nagy szerencse, hogy senki nem jött se szembe se oldalt se sehol.
Hova is megyek? Mi van ma? Hol vagyok? Ki vagyok én? Mégis kinek az élete? Mi dolgom a világon? Lenni vagy nem lenni?
Az élet minden nagy kérdését megoldom egy másodperc tört része alatt. Na persze álmomban. Úgy könnyű! A körforgalomban visszafordulok, és erősen figyelem az utat. A rádiót is bekapcsolom, hátha ébren tart. Szokott segíteni, ha éneklést szimulálva vonyítok az előadóval együtt.
Nyuszi! Elszaladt!
Hazaérek, még a garázs kaput is kinyitom, mielőtt beállnék. Akkor kongatja a templom a fél négyet amikor csukom a kocsit. Szintidőn belül vagyok. Senki nem veszi észre azt a pár kilométer kerülőt, amit megtettem.
A telefonom persze a lakásban wellnessezik, amíg én futom az ámokot. Tök mindegy!
Telefonos segítőm nem lenne, se így se úgy!
Visszabújok meleg ágyíkómba és alszok tovább.
8 óra, ébresztő! Jaj, de szép idő van!
Mi is a mai napi teendőm? Igen írnom kell egy csomót. Várnak a hírleveleseim, meg a kampányt is nyomatnom kell, azután a cikk a nővér újságba, el kell menni a postára, éjszakára megyek dolgozni.
És milyen baromságot álmodtam! Na ezt leírom amíg el nem felejtem!
Úgy kezdődik, hogy beállítom a telefon ébresztőjét 1óra 59-re, akkor kiírja, hogy a riasztásig van 2óra 49 perc.
Azután következő hang effekt a remegés. Nem szól csak zümmög. Odanyúlok kikapcsolom, 1 óra 59 percet mutat. Töltés szint 4 %. A qrva életbe, hogy semeddig nem bírja! Tisztára fejnehéz, nem győzi az akkuja.
Kimegyek a fürdőszobába, mint Belfegor. Bebocsátást nem nyerek csak 5 perc elteltével, mert a gyerekem borotválkozik. Nem fekszem vissza, csak bóbiskolok az ágyszélén. Pisilés fogmosás, hideg vizes mosakodás következik, hogy felébredjek, mert vinnem kell őt dolgozni 3-ra.
Gyors öltözés, kiállok a kocsival, beszáll. Kulturált beszélgetés az úton.
Néha megszólal, "cica", azután azt mondja "süni", majd én "róka"?
Jaj csak őzike ne! Az elég volt egyszer még a bogárral.
Sikeresen leparkolok objektum előtt, néhány perc várakozás után gyerekem kiszáll, én indulok haza.
Az elmúlt 8 hétben a kocsi önjáróvá vált. Tudja az utat, mint a részeges kocsis lova.
Mesélte férjem, volt Füreden egy ember, akinek a lova a Magyar Tenger nevezetű korcsmai intézmény előtt ha kellett ha nem leparkolt. Persze többször kellett, mint nem, tehát nem volt egy bolond jószág, csak így lebuktatta a gazdáját azon ritka alkalmakkor amikor, a feleség is a bakon ült.
Szóval az én pici pónim is annyira megtanulta, merre kell mennie, hogy nem szól, hogy hékám kanyar, most nem Budakeszi az irány, hanem home a sweetebbik fajtából.
Csak megy egyenesen tovább. Egyszer baloldalon furcsa világító tábla. De érdekes ezt még nem láttam! Biztosan újonnan tették ki, vagy mindig világosban jártam erre?
Közben olyan nagy igazságok járnak eszemben, hogy nem kell az út végét látnod ahhoz, hogy elindulj az úton, meg csak a következő lépést lásd a céljaid eléréséhez, mert igazából marhára nem tudom hol járok.
Látom a felezőt, az utat, meg azt a területet amit bevilágít a fényszóró és semmi mást.
Amikor a Tököl táblát elhagyom sem tűnik fel, hogy izé, nem jó felé megyek.
Ez egyébként nem is tudom betegség-e vagy normális, de gyakran riadok fel útközben, hogy fogalmam sincs hol járok. Mindent észlelek magam körül, tehát látom a gyalogosokat, táblákat, autókat, csak éppen azt nem tudom hol vagyok. Néha még az útirány is elvész. Nem tudom merre vagyok arccal. Súlyos másodpercek eltelnek amire rájövök, hogy hová is indultam és mi célból. Lehet fáradtság, dekoncentráció, vagy csak annyira bele tudok mélyedni a saját gondolataimba, hogy megszűnik a külvilág számomra. Remélem nem az alzheimer első tünete, mert akkor felkötöm magam, már ha eszembe jut hova is tettem a kötelet.
Na most megint ezt élem át, ezt álmodom, hogy uram Isten hol vagyok? Jön a kanyar, de nagyon!
Ez nem jobbos, ahogy következne, hanem balos!!! Fék, fék, fék!
És itt a reptér vasúti sínjeinek a maradéka. Amit évtizedek óta nem képesek megjavítani, hanem dadadadam, bevettem. Húúúú! Jaj, nekem! Nagy levegő!
A kerekeim a helyükön, a fogam is jól rögzítve, a nyelvem sem vérzik. Nagy szerencse, hogy senki nem jött se szembe se oldalt se sehol.
Hova is megyek? Mi van ma? Hol vagyok? Ki vagyok én? Mégis kinek az élete? Mi dolgom a világon? Lenni vagy nem lenni?
Az élet minden nagy kérdését megoldom egy másodperc tört része alatt. Na persze álmomban. Úgy könnyű! A körforgalomban visszafordulok, és erősen figyelem az utat. A rádiót is bekapcsolom, hátha ébren tart. Szokott segíteni, ha éneklést szimulálva vonyítok az előadóval együtt.
Nyuszi! Elszaladt!
Hazaérek, még a garázs kaput is kinyitom, mielőtt beállnék. Akkor kongatja a templom a fél négyet amikor csukom a kocsit. Szintidőn belül vagyok. Senki nem veszi észre azt a pár kilométer kerülőt, amit megtettem.
A telefonom persze a lakásban wellnessezik, amíg én futom az ámokot. Tök mindegy!
Telefonos segítőm nem lenne, se így se úgy!
Visszabújok meleg ágyíkómba és alszok tovább.
8 óra, ébresztő! Jaj, de szép idő van!
Mi is a mai napi teendőm? Igen írnom kell egy csomót. Várnak a hírleveleseim, meg a kampányt is nyomatnom kell, azután a cikk a nővér újságba, el kell menni a postára, éjszakára megyek dolgozni.
És milyen baromságot álmodtam! Na ezt leírom amíg el nem felejtem!
2014. március 21., péntek
Pogány Juditot a híres magyar színésznőt sírására kényszerítették.
Színházban voltam 2014. március 19-én. Sima kijelentő mondat, nem túl súlyos tartalommal.
Nekem mégis sokat jelent.
Valaminek a vége, és más valaminek a kezdete.
Nagyon szerettem színházba járni, még a gyerekek előtti időszámításomban. Azután ők csak jöttek jöttek és jöttek, mi meg mentünk a fővárosból vidékre, ráadásul tanyára. Volt egy kósza szinházlátogási próbálkozásom 89 tájékán, de onnan csak gumicsizmában lehetett közlekedni.
A báli cipellő még szurok nélkül is lecuppant a lábamról.
A gyerekek zenei művészeti iskolába jártak, így velük, általuk kiélhettem összes művészi ambíciómat. Voltam én minden. Öltöztető, sminkes, kellékes, fodrász, világosító, berendező, díszletező, bábkészítő, korrepetítor, versmondó, énektanár, súgó, sofőr, közönségszervező, koreográfus, rendező. Mindezt persze csak így szerényen alanyi, anyai jogon.
Gyakran mentünk közös általános iskolás, osztályos színházlátogatásra. Jó darabokat láttunk, de egy idő után a Halász Judit, Levente Péter, Padlás, Dzsungel könyve már túl zenés lett. Szeretem a zenét is nincs vele baj, mégis volt bennem valami hiányérzet. Amikor meg középiskolások lettek és komolyabb darabokat néztek ciki lett volna anyucival színházasdizni, így hamar lekoccoltak.
Tehát mostanra jött el az én időm.
A csillagok szerencsés együttállása úgy hozta, hogy azonos napon beszéltem unokaöcsémmel, mint amikor megérkezett a számlámra vállalkozásomból az első bevétel! Unokaöcsém Takács Zalán idén érettségizik a Madách gimnáziumban és színész lesz belőle, akárki meglássa! Pici korától annak készül. Látja magát a vörös szőnyegen, ahogy veszi át a filmes Oscart. Nagyon elhatározott, céltudatos, és mindehhez még tehetség is szorult belé, ami talán nem akkora hátrány! Szóval Ő mondta, hogy az Örkényben a Hamletben fog szerepelni. Egyből kedvet kaptam megnézni. A zsebemet meg már égette az egyébként számlámon lévő pénzem. Így hamar online gazdát cserélt a jegy ára.
Ez volt már több mint 1 hónapja. Azóta legalább husszor bántam meg! Mi a francnak vettem meg a jegyet? Mindent azonnal akarok, eldöntök és kész. Minek heveskedni, át kell a dolgokat rágni rendesen. Most bezzeg szabadságot kell kivennem, nincs színházba járó ruhám, hol fogok parkolni, éjszaka kell vezetnem, későn van, amikor már nem fog az agyam, ott fogok horkolni a nehéz Shakespeare szövegen, nemhogy megértsem a szóvirágait, meg sok hasonló és csupa "pozitív" gondolat járt az agyamban. Igazából a szabadságvágyam és az, hogy egyedül is képes vagyok valamire vitt rá, hogy csak 1 darab jegyet vegyek. Jutalomnak szántam magamnak, magamtól. Azért még délelőtt is vacilláltam rendesen, hogy menjek-e vagy maradjak? Azután nagy levegő, felszívtam magam, és nekiálltam készülődni. A kis fekete mindenhová illő ruhácska helyett egy kicsit nagyobb, de szintén fekete megoldást választottam, abból a meggondolásból, hogy körbe érjen, és takarjon. Az utolsó csekkoláskor még memorizáltam, hogy mindent megmostam, felvettem, eltettem, amikor beugrott, hogy hoppá a toll, meg jegyzetfüzet nincs a táskában.
Hát tényleg rég volt, amikor színházi ELŐADÁSON voltam és nem jegyzetelősön.
A logisztikát magamhoz képest prímán megoldottam, parkoltam és utaztam tovább metróval, hogy ne kelljen szerencsétlenkednem benn a belvárosban parkolóhelyet keresve.
A Deák-téri metróból kifelé az aluljáró szokásos arcát, hangját mutatja. Siető emberek, két gitáros utcazenész előttük a gitártok, kevés apróval, meg két virágárus nénike. Egy férfi éppen vásárol az egyiktől. Rámagasodik szinte a csöpp összeaszott nőre, de akkora alázattal számolja a férfi a pénzt a néni markába, hogy melegség önti el a szívem.
A felszínen sokan ülnek a kávéházak neylonnal elválasztott teraszán, hogy szabadon dohányozhassanak. Kellemes a hőmérséklet is.
A színház portálján előadások képei. Auuu! Nem is tudtam milyen nagy nevű színészek alkotják a társulatot. Gálffi László például akit még az Equus-ban láttam 30 valamennyi éve. Örök kedvencem Pogány Judit, akit meg Pinokkióként ismertem meg. Őt rokonlelkemnek tartom, mert vele sem tartja a hangja a korát, pont mint az enyém. Azután meglátom a Hamlet képeit, amin a díszletet egy stadion lelátó képezi. Ajjaj, mi lesz itt megfizetve? Lehet ehhez meg már öreg vagyok?
Benn a csarnokban megint meglepi, mert hogy nincsenek jegyszedőnénik. Illetve jegyszedők vannak, de fiatalok, csinosak, lányok, inkább hosstesek, kezükben a vonalkód olvasó. Már nem a műsorfüzet, elemlámpa és látcső a tartozékuk.
Bemegyek leülök. Nagyon szép, de annál kényelmetlenebb a szék. Csak az ülőke meg a háttámla kárpitozott. Na ezen kibírni x időt? Már megint előjön a rosszindulatom. Nézegetem a nézőket ahogy szállingóznak be. Két dolog tűnik fel. Az egyik a ruházkodásuk, a másik a koruk. Nagyon enyhén kifejezve magam sincsenek kiöltözve. Van a tornacipőtől elkezdve a farmer nadrág, farmer szoknya, terepmintás nadrág, kockás flanel ing, csikós pólón keresztül minden. Rendes tiszta ruha, és látszik, hogy a viselője abszolút jól érzi benne magát, pont, mint amikor leszalad a boltba, vagy elmegy munkába.
A másik a korosztályos megoszlás. Először a fiatalok tűnnek fel, mármint hogy milyen sokan vannak. Közép esetleg főiskolások lehetnek. Azután az 50+ korosztályom ugyanannyian. 30- 40 évest alig alig látni közöttük. Hol van a középkorosztály azon agyalok, azután rájövök. A matinén a gyerekükkel, vagy valamelyik állatkertben zoo csemegét vásárolva.
Hát én hol a francban voltam eddig? Igen gyereket neveltem, tanultam, dolgoztam, nem értem rá soha magamra. Na, ez változik meg innentől fogva.
Az előadás? Csodálatosan nagy élmény! Tényleg nem találok rá szavakat, meg nem is akarok! Minden percét értettem, élveztem, sírtam, nevettem. Olyan koncentrációval, figyelemmel, odaadással játszott kicsi, nagy, főszereplő és statiszta, hogy csak szuperlativuszokban lehet róluk beszélni. Találjátok ki, ki volt az egyik sírásó! Igen Pogány Judit.
Nézzétek meg az előadást, megéri!
Ahányan vagyunk annyiféle igazságot, okulni valót tudunk belőle leszűrni. Ne tévesszen meg senkit, hogy 400 éves a darab, és Dánia a helyszín! Két szereplőt a fiatalok közül kiemelek, mert megérdemlik! Hamlet és Ophelia. Polgár Csaba és Kókai Tünde. Mindkettő megríkatott.
http://www.orkenyszinhaz.hu/index.php/eloadasok/bemutatok?view=szinlap&id=881:shakespeare-hamlet&catid=36
Ez a darab oldalának a linkje, a színház weblapjáról. Minden fontos infóval.
Legalább 15 perces vastapssal ünnepeltük az alkotókat.
Kifelé az utcán az esti Budapest fogad. 1 sarokra a színháztól készenléti rendőrség nagy autója. Oldalán a húzós ajtó nyitva, valakit bilincselnek befektetnek. A fal mellett a két utcazenész elárvult gitártokja. Remélem nem őket zsuppolják be! Sietek tovább nem akarok bámészkodni, hiszen nem idegen nekem ez a fajta intézkedés. Az aluljárólépcső tetejéről már hallom, hogy lenn valaki gitározik, énekel, nem is rosszul. Haladok felé, látom a földön ül a piszkos kövön, előtte is gitártok, benne apróval. Szembejönnek velem fiatal lányok, szedik elő a pénzüket, na neki adok felkiáltással mennek hozzá. Közelebb érek, én is veszem elő az aprót, és ránézek a srácra. Sovány, beesett arcú, hosszú kócos hajú fiatalember. Uram ég! Ez a kis Bodnár Attila, akit sikeresen felkapott az x faktoros média, hogy most megint itt muzsikáljon.
-Te megint itt vagy?
Kérdezem tőle, de csak a szemével válaszolja, ez van, és pont azt énekli: never forever.
Ő a mai magyar valóságos Hamlet, a magyar királyfi?
Jól megmondta ez a vén róka Shakespeare:
"Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő!"
Időnként megváltozik ugyan a szereposztás, hiszen a sors meg a legnagyobb mókamester és rendező.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)